Természettudományi kislexikon farmerama módra

Ez a topik azzal a céllal jön létre, hogy a játékban előforduló, de a természetben is létező élőlényekről, földrajzi helyekről, termékekről, terményekről adjon egy kevés valódi tudást.

A topiknyitás gondolata régen megfogalmazódott. >>Szó is esett róla már<<, aztán úgy tűnt, mintha elfelejtődött volna.

A topik egyelőre zárt, csak moderátorok tudnak beleírni. A jövője attól függ, lesz-e tudását megosztó, a feladatot komolyan vevő, ide szívesen író játékos, illetve attól is, hogy milyen fogadtatásra talál az olvasók között.

Rövid, lényegretörő, informatív írásokat várunk olyan játékban lévő dolgokról, amik a valóságban is léteznek.

Nem az a cél, hogy a wikipédiát átmásoljuk, hanem az, hogy egy kiválasztott élőlényről/dologról se nem hosszú, se nem rövid ismertetőt írjunk. Alapvető lexikális tudnivalók (rendszertani besorolás, méret, előfordulás, táplálék, felhasználási terület stb), érdekességek, képek, esetleg videók, személyes tapasztalat (ha van). Fontos, hogy ami benne van, az korrekt és (tudományosan) pontos legyen.
Természetesen csak azokról lehetne írni, amik valóban élnek és léteznek. A stílus, a formátum szabadon választott.

Aki kedvet érez, hogy ide írjon, >>Beko topikban<< jelezze szándékát és ott egyeztetünk.

A topik csak és kizárólag ismeretterjesztő szándékkal jött létre.
Beszélgetésre, csevegésre nem alkalmas.

 

2019. január 11-én játékba került egy bahás titokól, ami a "Kumasi" talányos tiki-tenyészet nevet viseli.

Kumasi egy nagyváros Ghánában.
A Ghánai Köztársaság Nyugat-Afrikában található, nagyon közel az egyenlítőhöz.
Kumasi különleges növényeiről és virágairól híres és kedvelt a turisták körében is.

 

2018. január 19-én titokállatként került játékba az orrszarvú.

Az orrszarvú az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állat.
Egy kifejlett példány hossza 350-400 centiméter, marmagassága 180 centiméter, súlya 2800-3500 kilogramm.
Bőre az elefántéhoz hasonlóan igen vastag, csupasz, kissé redőzött, szürkés vagy vöröses színű.

A két afrikai faj, a szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis)
közkeletű elnevezései – fehér és fekete – nyelvi tévedésen alapulnak.
Mindkettő egyedei a szürkés, esetleg vörösesbarna különböző árnyalatait „viselik”,
túlnyomórészt az élőhelyükön lévő talaj színe függvényében, ahonnan magukra szedik a port vagy sarat.

 

2017. szeptember 8-án titokállatként került játékba a zsiráf.

Számtalan zsiráfos vers elolvasása és mindenféle tudományos cikk átböngészése után ezekre az érdekes infókra bukkantam a zsiráfról:

- A zsiráfbébi születésekor 2 méter magasból fejjel a földre zuhan.

- Az emlősállatok közül a legkevesebbet a zsiráfok alszanak: életük 8%-át sem töltik alvással.
Alvásigényük 2 óra, de ezt a rövid időt sem egyhuzamban alusszák át.

- A zsiráfok nagyszívű élőlények; a szó szoros értelmében.
12 kilós szívre és a magas vérnyomásra van szükségük ahhoz, hogy el ne ájuljanak, amikor visszaemelik a fejüket a talajszintről.

- A zsiráf nyelvének a színe kékes-fekete, hogy a nap ne tudja megégetni, és 45 cm hosszú is lehet.
Nagyon kemény, hogy áthatolhatatlan legyen a lombokban található tövisek számára.

- Sokáig azt hitték a zsiráfról, hogy nem ad ki hangokat.
Javarészt valóban csendes, de a legfrissebb megfigyelések szerint béget, röfög, horkant, és infrahanggal is kommunikál.

- A zsiráf a nap legnagyobb részét evéssel tölti,
34 kg élelemre van szüksége naponta ahhoz, hogy fenntartsa hatalmas testét.
​

 

Szia Beko

Gondoltam egy állatra

1. Nagyobb egy macskánál, de kisebb egy lónál.
2. Az első magyar ember, aki ezzel az állattal találkozott, alighanem Éder Xavér Ferenc.
3. Ez a dél amerikai emlősállat ölelkező pandamacinak is tudja magát álcázni.
4. Azonos rendbe tartozik a lajhárokkal (szőrös vendégízületes).
5. Magányos állat, sokféle élőhelyen megtalálható, a pampákon és az esőerdőkben egyaránt.
6. A legtöbb emlőstől eltérően nem termelnek gyomrukban sósavat az emésztés elősegítésére.
7. Jellegzetes fejalakjáról könnyen felismerhető.
8. A másik jellegzetesség a szájnyíláson kiölthető, hosszú, féregszerű nyelv.
9. Kiváló szaglásának köszönhetően már messziről felfedezi a termeszvárakat.

Spoiler: és akkor egy kicsit bővebben:

A hangyász egy dél amerikai emlősállat, jellegzetes fejalakjáról könnyen felismerhető. Speciális táplálkozási módjuk miatt (hangya- és termeszevés) erősen megnyúlt, az alsó és felső állkapocs csőszerűen összeforrt, melynek végén kis résként maradt meg a szájnyílás, melyben fogakat nem találunk. Az állkapocs rágómozgásra képtelen.
A másik jellegzetesség a szájnyíláson kiölthető, hosszú, féregszerű nyelv, melyekkel a hangyákat és a termeszeket képesek felnyalni. Izomzata erőteljes, és nem a koponyacsontokhoz, hanem sokkal lentebb, a szegycsonthoz tapad. Ezért képesek a hangyászok olyan gyorsan és ügyesen használni a nyelvüket.




A nyelv felületén még kisebb - nagyobb szemölcsöket is találunk, melyek hátrafelé állnak. Emellett a jól fejlett nyálmirigyek folyamatosan váladékot engednek a szájüregbe, így a hangyák vagy a termeszek könnyedén ráragadnak. A hosszú vékony nyelv akkor tesz jó szolgálatot a hangyásznak, mikor csak kis rést sikerül ütnie a rovarok várain, hisz ilyenkor a keskeny járatok mélyéről is képes nyelvével sok rovart összegyűjteni és elfogyasztani. A legtöbb emlőstől eltérően nem termelnek gyomrukban sósavat az emésztés elősegítésére, erre a célra az elfogyasztott hangyákban lévő hangyasavat használják fel.

Magányos állat, sokféle élőhelyen megtalálható, a pampákon és az esőerdőkben egyaránt. Kiváló szaglásának köszönhetően már messziről felfedezi a termeszvárakat. Vadászterületén belül rendszeresen látogatja a bolyokat, de mindegyikből csak rövid ideig táplálkozik, így kerülve el a boly pusztulását.

A hangyászok (Vermilingua) az emlősök osztályába (Mammalia), vendégízületesek öregrendjébe (Xenarthra), azon belül a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendbe tartozó alrend.
A Pilosa rend másik alrendje a lajhárok (Folivora). A két alrend közös sajátossága, hogy testüket szőrzet borítja, ellentétben az övesállatokkal (Dasypodidae), melyek testét páncél burkolja.

Az alrendbe 2 család (hangyászfélék és a törpehangyászok), 3 nem és 4 faj tartozik:

1. Sörényes hangyász faj (Myrmecophaga tridactyla)
2. Északi hangyász vagy mexikói dolmányos hangyász faj (Tamandua mexicana)
3. Dolmányos hangyász faj (Tamandua tetradactyla)
4. Törpehangyász faj (Cyclopes didactylus)

A természetben és az állatvilágban gyakran a legkülönbözőbb trükköket kell bevetni a túlélés érdekében. Ezért is mondhatjuk bátran, hogy az állatok az álcázás nagymesterei. Mint például ezen a képen, pont úgy néz ki, mintha ölelkező pandamacit látnánk, de éppenséggel…



… ő egy ennivaló sörényes hangyász, aki úgy pózol mint egy pandamaci.

Az első magyar ember, aki sörényes hangyásszal találkozott, alighanem Éder Xavér Ferenc, a selmecbányai születésű jezsuita hittérítő lehetett. Éder a 18. század közepén – missziós tevékenység keretében – tizenöt éven át élt a mai Peru és Bolívia területén. Az utazásai során tapasztaltakról szóló latin nyelvű könyvben „ursus formicarius”, azaz „hangyászmedve” néven emlegette ezt az állatot.

A spoileren belüli formázgatás nem megy nekem