Épelméjűek

Az, hogy néha előkerülj elvárás!!!!!! Az pedig, hogy nem felejtünk el, tény!
Nekünk idén két napra oszlik el a vendégjárás, mert ma nem tudott mindenki jönni. Ezért holnap még többen jönnek.

 

A sonkának én is a fehérét szeressem

Szia Lonácska
Vagyok azért néha Vigyázok a futással, sőt idén egy db 100 kilis túrára sem megyek, mindent az őszi maratonra való felkészülésnek szentelek
Nektek is hasonlóan kellemes húsvétot

Mára ennyit, megyek mert itt a család, szal jóccakát + ilyesmit is

 

További szép estét nektek jóízű beszélgetésekkel, vidámsággal!

 

Olyan jó a sok vendég nálunk egy nap lesznek sokan de ez igy jól is van. Egyszer készülök kiszolgálok egész nap és le van.

Jó éjt neked is + ilyesmit is.

 

Nem bántam volna ha a holnapi nap már csak pihenéssel telik el, de nem lehetett másként megoldani.
Jujjjjj! Az előbb megadta magát a villanyégő a szobámban. Gondoltam itt az ideje, hogy próbálkozzam a takarékos izzóval. Becsavartam. Nem tudom, hogy egyáltalán meg lehet-e ezt szokni. Azt mondták, hogy nagyjából olyan fényt ad, mint az amit előtte használtam. Egy nagy túrót ad akkora fényt. Egy pipics. Teljesen lehangoló az egész, és még jobban megfájdult a fejem. Uuuuuutááááálooooom!

 

Ajjajjjjjjjj szegény fejemnek

 

A takarékos izzót én se szerettem nem lehet nála rendesen látni Szépen ki is szedegettem amit becsavart a férjem és jól el is dugtam meg ne találja meg elmagyaráztam nekem olyan nem kell és kész

 

Mi a baj Ema? A te fejed is fáj? Vegyél be AF-Fortét! Megdódissam?

Ma már nem szedem ki, mert forró, de reggel.... Biztosan meg lehet szokni, csak nem akarom. Még nem vagyok ennyire tudatos.

 

Egy egész, az az 1 kg. Mint írtam vala sose szoktam venni se húsvétra, se soha semmikor.
A szomszédom tegnap jelezte, hogy megy Tfüredre a henteshez, hozzon-ééé valamilyen sonkát. Mondok Kötözött, füstölt, főtt sonkát vagy tarját vagy kuty fülit csak nekem itthon már semmit se kelljen csinálni véle csak betologatni az orcámba, finom legyen ehető legyen és ne vízből valamint keményítőből legyík, hanem némi hús is legyen közte.

Hozta. A szomszédom túl hiú, 70 évesen is. A szemügét nem teszi ám fel mindenhol és mindenkor, ebből galibák szoktak lenni. Most is.

Jön, itt a kötözött, füstölt és főtt! Én meg mindjárt megkóstolám mivel vagyok nagyon torkos, így húsvét előnapján. Bűn rossz! Rágós, a Zsémbi által a legjobbnak titulált fehérje megrághatatlan pedig nekem így 60-on túl büszkén mondhatom, kiváló fogsorom van, más se! Olyan sós, hogy......nagyon. Mondom: nesze hülye Emre, kellett ez neked?! Mára nem volt bajod kreáltál magadnak?! Hát most jobb így, pénz kidobálgatás, kaja meg sehol, majd margarinos kenyeret eszek húsvétkor büntetésből?!

A fehéret kihagyva csak bedúrmoltam egy darabot. Kb fél óra múlva inóc kanóc, az illemhelyet szélvész sebesen betámadtam! Hogyaza......
Lefeküdtem, éjfélig tengernyi vizet benyomtam ezért hajnalig többször is kilátogattam 1 másik helyiségbe, alvás szinte nuku de azért hajnal tájt csak sikerült.
Eljő a reggel. Én makacs. Nagyon. Nézem a kis fityegő cetlit a sonkám ódalán: kötözött, füstölt sonka. Hol a főtt?! Szomszédot melegében elküldtem melegebb éghajlatra és biztosítottam, hogy jövőre nem kell részemre vásárlással bajlódnia. Az én gyönyörű sonkámat fogtam és egy igazán éles késsel emberes szeletekre nyisziteltem (alig vitte!) és szépen az egészet megsütöttem. És lőn nagyon finom. Nem kormolok, igaz. Azért nem főztem mert én még soha nem láttam sonkát főzni ezért jobb a békesség alapon nem fogtam hozzá, különben is sütni nagyon tudok többek között pirítóst, tojást, meg általában készárukat amiket majdhogynem csak meg kell melegíteni.
Na Zsémbike, ilyen lett az én 1 egész sonkám.

 

Te Imi ez már nagyon hiányzott nekem beharagudj de olyan jót nevettem a történeteden hogy még a könnyem is potyog.
Elgondoltam mekkora művészet a sonka főzés bele a vízbe és hadd forrjon Na meg igazán puha finom de persze szerettemén a sült sonkát is. jöhet az is de Húsvétkor nálunk a főtt a szokás és ha sok kimarad azt megsütöm szeletnek.

 

Imikém ne haragudj rám! Tudod, hogy én téged nagyon, de ezt nem lehetett kibírninélkül. Nem azt ám ahogyan jártál, hanem ahogyan elmondtad. Hanem Emának felolvastam, mert éppen Ő is valamiket rak a fején lévő nyíláson át befelé, és azt reagálta rá, hogy miért nem írtál a topikba. Itt mindig van valaki, és csak megmondta volna, hogyan főzd meg. Végül is már mindegy, és minden jó, ha a vége jó! A sonka is finom falat lett, Te is megmaradtál az éjjeli komoly edzőfutások ellenére, és a humorod is megvan.!

 

Azért nem írtam a topikba mert nem voltam biztos benne, hogy erről én akár 1 bötűt is leírok.
Még olyan előérzetem is volt, hogy az egészet ki kell dobni.

Lona, nem olyan egyszerű ám az a főzés főleg ha az a sonka átmérője kb 10 cm. Különböző bajok lehetnek: kifut a víz, nem fő meg, szétfő, nem fő meg a közepe, és egyéb előre nem látható dógok. A sütésben viszont biztos voltam mert a neten rendeltem régebben 1 olyan edényt, amiben soha semmi nem ragadhat le, elég magas ahhoz, hogy ne ugráljon ki a sonka stb, egyéb baj meg nem érhetett.

 

Annyira jó, hogy mégis leírtad. Még a fejfájásom is megenyhült akkorákat nevettem. Szinte láttam magam előtt mindent. A szomszéd pedig azt kapta ami járt neki. Óhogyaza.....!
Meg aztán azért is jó, hogy ezt elmesélted, mert addig mondogattuk a sonka szót, míg eszembe jutott valami.
Amikor olyan 5 éves lehettem a bátyám meg majdnem 10, nagyszüleimnél voltunk Húsvét előtt pár nappal. Mielőtt indultunk volna, nagyapám felküldte a bátyámat a padlásra egy cekkerért. Amikor felért utána szólt, hogy és "hozzál le egy akkora sonkát amekkorát elbírsz". Egyszer csak megjelent a bátyám a padlásajtóban, és amekkorát tudott hajítani, akkorára hajította le a sonkát. Nagymamám is kint volt akkor már az udvaron, és csak annyit tudott mondani, hogy "na Kabát, most bevacsorálsz!" Kabát volt a kutyájuk neve. Papa aztán megoldotta a helyzetet, valami olyan hangon mintha egy századnak parancsolna elordította magát, hogy "Nemmm!", aztán míg a kutya meglepődött, felkapta a sonkát. Baja nem lett, örültünk rettentően, olyanokat ettünk belőle, hogy csuda.

 

Hogy Nektek Zsémbivel milyen mesélőkétek van! Az egyiken sírok, a másikon megszakadok a nevetéstől, de a szórakozás garantált! Köszönöm!

 

Szia Kriszti! Ha ebből az sül ki, hogy Te azon minden egyes alkalommal elsírod magad amit írok, akkor én hamut szórok a fejemre, kaparok egy lyukat és belebújok. Előtte természetesen csinálok magamról egy fotót, felteszem egy képmegosztóra és belinkelem, csak azért, hogy láthassam ahogy sírva nevetsz azon amit látsz!

 

Szia Kriszti Kellemes Húsvéti ünnepeket neked is.

Hát Zsémbi elképzeltem amit leirtál és kérem visitva röhögök a férjem és a fiam egyszerre rohant ki meg nézni mi történt mert sirásnak hallatszott nem tudták elképzelni mi történt. Na most azt képzeld el amit kaptam a nagy kacajomért.

 

Én a madárkás mesédre gondoltam! Az volt olyan lírai... tudod a sensitiv lelkemet megérintette. De csak az!
--
Szia Lona! Köszönöm, és Neked is kellemes Húsvétot kívánok!

 

A lényeg, hogy jól esett. A férjed és a fiad majd kiheveri a megrázkódtatást, különben meg fogj rám nyugodtan mindent!

Szóval egyszer már megérintettem a lelkedet.
Azon amit Imi írt én is akkorákat nevettem, hogy alig tudtam végigolvasni, azóta már megtettem vagy kétszer, mind a kétszer ugyanúgy jártam.

 

Meg is dícsértelek, hogy milyen szép volt! Ennyire figyelsz rám?