Épelméjűek

Gyönyörűek ezek a képek, ügyes vagy nagyon Nekem tetszik a Temze, nem tudom miért írtad, hogy nem szép. Lehet, hogy aztán csak a képeid ilyen jók Az utolsón van egy nagyon szép hajó, az is tetszik a felhőkkel együtt

Ugye milyen jó olvasni őket?

A tnyésztést én sose keverem, nem merek kockáztatni. Van aki néha nagyon jól jár vele, de sokan és sokszor buknak is rajta magasabb tenyészállatokat.

Mit csináltál a barackből?

 

De örülök!! Örülök, hogy jól érezted magad...
Olvasói vénám van, azt nagyon-nagyon szeretek - mostanság nincs sok időm, mert sajnos, ha valami igazán jó könyvet fogok ki, akkor azt éjjel-nappal olvasom egészen addig, amíg ki nem olvasom...nem bííírom becsukni...az pedig, ha az ember dolgozik, nem túl szerencsés...Emlékszem, 16 évesen került kezembe Hamingwaytől az Akiért a harang szól, és sokszor hajnali ötig olvastam, de említhetem a Harry Potter könyveket is, 17 voltam, még nem volt siker, de nem tudtam letenni, és azóta is tartom jó szokásom, ezért manapság akkor ülök le csak olvasni, ha tudom, hogy másnap nem vár munka, vagy egyéb olyan teendő, amikor pihentnek kéne lennem -, de írói vénám szerintem nincsen, de nagyon aranyos vagy, köszönöm Ema viszont büszkélkedhet vele!

Pedig elkezdtem a tenyésztést, pjotrovov sikerein felbuzdulva....de megígértem magamnak, észnél leszek

 

Sziasztok!

Nagyon érdekeseket írtatok. Élvezet volt olvasni. Jó sokfelé jártunk virtuálisan.
Én délelőtt kerteztem a valósban.
Ebédre sütöttem kefíres lángost.
Délután pedig 2 nagy cukkiniből és 3 nagy tökből főztem sajtkrémes cukkinikrémlevest. Kb.: 6 l lett. Most hűl, aztán megy kiadagolva a fagyóba.
Ma nem tenyésztettem. Lehet, hogy holnap sem fogok, inkább tartalékolom a szupitápot a hódosra.

Dóri! Köszönöm szépen a felajánlást. Lehet, hogy majd élni fogok vele. Majd kereslek priviben.

 

Örülök, hogy tetszenek, köszönöm

Úristen, de jól hangzik, sajtkrémes cukkinileves...
Nyugodtan zargass

 

Ema nem büszkélkedhet írói vénával Különben is, a mesédre is több pontot kaptál, mint én, úgyhogy igenis jól írsz

Az olvasással én is hasonlóképpen vagyok, mint te. Fiatal koromban volt, hogy úgy mentem suliba, vagy később dolgozni, hogy az egész éjszakát végig olvastam Aztán erről hamar lebeszéltem magam, nem volt túl jó ötlet

Szia Miksza! Micsoda tehetségek derülnek még ki rólad? Kefíres lángos, cukkikrémleves..... ez igen
Asszonykád gondolom örül, hogy kicsit mentesül a konyházás alól?

 

Szerintem igen Szeretem a mondataidat
Ha olvasok, megszűnik körülöttem a világ, se tér, se idő
Tényleg!! Mi a kedvenc könyvetek? Vagy szeretett könyvetek?

 

Aranyos vagy, köszönöm

Én nagyon régen nem olvasok. Amikor picik voltak a gyerekeim, akkor a 3 gyerek és a háztartás mellett nem igazán volt időm. Aztán jött a számítógép, a net......, innen nem kell talán már ragoznom. Fiatal koromban iszonyatosan sokat és nagyon széles körben olvastam, most a neten való éjjeli barangolásaim pótolják az olvasást. Nagyon sok csuda dolgot találtam már itt, köztük nyilván rengeteg olyat, amit könyvekből nem ismerhettem volna meg. Ami szintén nyilvánvaló, hogy emiatt viszont lecsúsztam olyan könyvekről, amit a netes barangolás nem tud pótolni.
Rövidre zárva tehát, én mai könyvet nem tudok neked mondani, mert nem ismerem őket.

Ami most hirtelen eszembe jutott régről, az ez: B.S. Aldrich ......és lámpást adott kezembe az Úr
Fogalmam sincs, hogy miért ez ugrott be a sok száz könyv közül amit olvastam (megvallom az írójára már nem is emlékeztem). Szerintem ezt viszonylag kevesen ismerik, kikerestem a tartalmát:
Ez a regény a múlt századi Amerika romantikusnak tartott, ám valójában zord világába vezeti az olvasót.
Miután a század első felében benépesült az Atlanti óceán partvidéke, Európából érkező bevándorlók százezrei indulnak útnak a hatalmas füves síkság, a préri felé, hogy feltörjék a szűzföldet és keserves munkával új otthont és hazát teremtsenek. Küzdelmes életükben hosszú évekig csak lelkünk mélyén dédelgethetik álmaikat: a gazdag termést, az abbamaradt iskolai tanulmányok folytatását, a megérdemelt pihenést és a nyugodt öregkort. Ezzel szemben a valóság: éhínég évről évre, rettegés az indiánoktól, halálesetek és szerencsétlenségek sora… A szereplők ennek ellenére töretlen bizakodással tekintenek a jövő felé, nem lázadoznak sorsuk ellen, egész lényükből boldogság sugárzik, hiszen lámpás adatott kezükbe az Úr az eljövendő nemzedékek számára!
Az írónő, aki századunk első felében maga is hosszú ideig középiskolai tanár volt az USA prériterületein, utánozhatatlan atmoszférát teremtve mutatja be regényfolyamában a pionírok korát nemzedékről nemzedékre.

 

Az első igazán maradandó olvasásélményem a Tamás bátya kunyhója volt még gyerekkoromból.
Azért is emlékezetes, mert zseblámpával olvastam a paplan alatt hajnali négyig, Apám jött begyújtani a cserépkályhába, és amikor meglátta, hogy még mindig olvasok, egy az egybe bevágta a kályhába.
Persze volt előzménye, már legalább háromszor rám szóltak, hogy kapcsoljam le a villanyt.
Szegény Apám ha tudná milyen lelki sérülést okozott nekem ezzel, de a könyvek szeretetét nem tudta elvenni, azóta is mindenevő(olvasó) vagyok. Nem is értem azokat akik azt mondják, ez vagy az a könyv ponyva, ezt nem érdemes elolvasni-- ha nem olvasom el akkor honnan tudom, hogy ez jó vagy rossz?
Na ezt most kiírtam magamból, él is érzékenyültem

 

Igen, nehéz összeegyeztetni... Nekem is az olvasás marad az utolsó helyen a fontossági listámon...
Nem ismerem, de felírtam, köszönöm
Biztos, hogy jó könyv, ha ez ugrott be Neked elsőként...

 

Szegény te, sajnálom, hogy így történt.
Feltehetőleg még megerősítette a könyvek iránti szeretetedet ez az incidens. Nyilván apukádra haragudtál és a könyvedet sajnáltad....
Aztán ki tudja, lehet, hogy ő is megbánta később, csak el nem mondta, visszacsinálni meg már nem lehetett.
Én is olvastam pl. az összes Rejtő könyvet is, annak is megvan a maga helye és ideje az ember olvasói életében Ha megragad csak annál, na az már vitatható, hpgy jó-e? Szerintem nem.

Nem könnyű témájú könyv, de nagyon jó stílusban írodott, olvasmányos és nagyon érdekes. Sokszor olvastam

 

Van egy novella amit szeretnék ajánlani mindenkinek: Móra Ferenc: A kalcinált szóda
Sírtam és nevettem rajta! Már háromszor vagy négyszer megvettem a novelláskötetét, de mindig elkallódik valahogy, persze mert mindenkinek ajánlom, és odaadom olvasni.
Most éppen Móriczot olvasok, és ledöbbenek néha, mert a mostani korunkra is sok minden ráillik.
Na ez az a téma amiben igazán jól érzem magam.....................................
Most a Viskó c. könyvet keresem.

 

Vannak ételek, aminek az örökös készítési jogát megnyertem az első jól sikerült alkalom után. Ezek közéjük tartoznak.
Egyébként szoktam főzőcskézni. Sütöttem már sütőben kenyeret, kiflit, zsemlét. Csináltam sajtokat és a grillezés, bográcsozás terén is hagynak kibontakozni.

Ifjú koromban én is képes voltam éjszakákba nyúlóan olvasni. Volt olyan, hogy éjjel 2-re fejeztem be a könyvet és nekikezdtem a másiknak. Nagyon szerettem a Hód sorozatot és a Rejtő könyveket is.

 

Annyira sajnálom, hogy rossz emlékeket idéztem elő Benned... Ne haragudj...

Ajjajjj, látom már az elkövetkezendő napokban a munkakedvemet a nem alvástól...

 

Köszönöm szavaidat, így van ahogy írtad.
Nagyon örülök, mert az egyik unokám most kapott rá a Rejtő könyvekre, persze adom szívesen nagyon, szinte az egész sorozat megvan.Egyelőre úgy vagyok vele mindegy mit olvas, csak olvasson, szeresse meg az olvasást, később ráér válogatni.................

 

Sziasztok, szép estét Mindenkinek!

Látom megint jó téma van műsoron, az olvasás. Én is nagyon szerettem és most is szeretek olvasni, ha nagyon jó könyvet sikerült kifognom én is olvastam hajnali 4-1/2 5-ig és 1/2 7-kor kelni kellett. Na nem én voltam másnap a legfittebb. A Rejtő könyveket én is olvastam még régen, akkor ha rossz kedvem volt a 14.karátos autót olvastam el többször. Nekem kedvencem Fekete István, első olvasott könyv tőle a Tüskevár és a Téli berek volt, amit gyerekkorom óta minden évben előveszek és elolvasom.

 

A Viskót tavaly olvastam, vagy még idén?? Nem is emlékszem..
Letöltöttem, nem szeretek gépről olvasni, de mivel most korlátozottak a lehetőségeim, ezért itt olvastam, pedig annál nincs is jobb, amikor egy jó könyvvel bebújsz az ágyba, lapozod...
Nagyon-nagyon megrázó könyv...
Egy Pici Lány haláláról szól, az Apuka bűntudatáról, a Megbocsátásról mindezt párbeszéddel Istennel.
Az Apa és Isten beszélget, és közben előkerül minden olyan téma, ami érdekelte valaha és most is az embereket...
A másik ilyen könyv a Beszélgetések Istennel, Neale Donald Walsh-tól, de ne úgy képzeljétek el, mint a templomokban, hanem olyan, mintha most Te tennél fel kérdéseket és kapnád is folyamatosan a válaszokat...
Nem mesélem el a Viskó történetét, olvassátok el, és beszéljük meg itt, mit szóltok?

Amúgy szorgalmasan jegyzetelek..

 

Nem ismerem ezt a két könyvet, majd rájuk kukkantok mindjárt...... persze itt a neten

Jajjj, így is jártam én is....

A sajtokra emlékszem. A grillezés "klasszikus" férfi munka Erről jut eszembe, amit a napokban olvastam és persze most elő is kerestem hamarjában.

Grillsütés

Amikor egy férfi grillsütésre szánja el magát, a következő eseménysorozat indul el:
1. A férfi előveszi a kerti grillt és a faszenet.
2. A nő letakarítja a grillrácsot.
3. A nő lemegy a zöldségeshez.
4. A nő lemegy a henteshez.
5. A nő előkészíti a salátát és a zöldségeket.
6. A nő előkészíti a húst a sütéshez.
7. A nő egy tálcára készíti a fűszernövényeket a szükséges eszközökkel.
8. A nő kiviszi a lesikált grillt és a tálcát a férfinek, aki elterülve sört iszik.
9. A férfi elhelyezi a hússzeleteket a grillen.
10. A nő bemegy és megterít.
11. A nő elkészíti a zöldségeket.
12. A nő kimegy, hogy szóljon a férfinek, hogy a hús épp odaég.
13. A férfi leveszi az odaégett húst, és átadja a nőnek.
14. A nő tálal.
15. A férfi italt tölt.
16. A nő leszedi az asztalt.
17. A nő elmosogat és rendberakja a konyhát.
18. A férfi otthagyja a grillt, mert még van rajta némi parázs.
19. A férfi megkérdezi a nőtől, hogy örül-e, hogy ma nem neki kellett főznie.
20. És bizonytalan arcát látva megállapítja, hogy a nők soha nem elégedettek.


Bocsánat, ez nem te vagy ám

A kenyérsütéshez is gratulálok, az az én hobbim, mint az már párszor kiderült itt az idők során

Nem tudom, hogy ezt a könyvet a netről meg tudod-e szerezni? Ha igen, akkor szóljál róla légy szíves, hogy hol találtad meg, belenéznék és is megint

Így is van, aztán ráérsz ügyesen terelgetni, hogy mást is olvasson majd. Sok sikert hozzá!

Szia Juditka!
A Tüskevár és a Téli berek nekem is nagy kedvencem volt, rengetegszer olvastam őket. Fel nem foghattam, hogy amikor a gyerekeimnek volt kötelező olvasmány, akkor hogy tudták még ezen is húzni az orrukat Sajnos nekem nem sikerült átadnom a könyvek szeretetét, pedig minden igyekezetemmel azon voltam.

 

Kedves Hóóvirág! Ne sajnáld, hogy felvetetted a témát, jólesett leírnom.
Most még jobban várom, hogy megkapjam a Viskót(nem is tudom ki írta?)
Írjatok minél több könyvről, mert én mindent el szeretnék olvasni. Csak lenne rá időm................
Tényleg a Téli berek meg a Tüskevár is nagyon jó, már újra kellene olvasni.
Jókat nevettem a Rideg Sándor könyvein is, tudjátok Ő írta az Indul a bakterházat, de van neki másik könyve is ......................................Na befejezem mert holnapig se érek a végére

 

Szia!
Felírtam, köszi

Hmmm....esettanulmány..avagy férfiak a konyhában...nem, nem szeretnék általánosítani...
Ema, már le is töltöttem, Word dokumentumban jött le...Hogyan tudnám Neked elküldeni?

A viskót William Paul Young írta.
Az eleje tényleg megrázó, nyeltem a könnyeimet... amit kihámoz a könyv a végén az egészből, arról érdekelne a véleményetek...

Az Indul a Bakterház az valami hatalmas!
Ne feledkezzünk meg A kis Hercegről sem...

 

Én elbúcsúzom mára.
További jó könyvfejtést.
Jó pihenést mindenkinek.