Épelméjűek

De édes, köszönöm

 

Szívesen Ha csak egy halvány mosolyt sikerült vele az arcodra csalogatni, akkor már célba ért

 

Huuu nagyon 3 óra tömény fűnyíró tologatás.Én mondjuk bírom a meleget,de ilyenkor már ne legyen 35

 

Sziasztok, szép estét Mindenkinek!
Megyek elolvasni benneteket, csak bejelentkeztem tudatni, hogy vagyok, talán leszek is! Tessék ennek örülni, különben sírok!

 

Szia Zsémbi, én örülök, látod!! Most még egy kicsit jobban.

 

Megvagy? Jaj de jó! Vártalak nagyon!

 

Én is örülök

32 lesz valamelyik nap, ha jól láttam az előrejelzést.
Most olyan fülledt meleg van, nem is tudom, hogy most estére miért nem tud kicsit jobban lehűlni?

Ez nagyon aranyos, Zsémbi fogja nagyon szeretni

 

Sziasztok, szép estét Mindenkinek!

Tegnap jól kiszúrt velem a gép, kétszer kidobált, miután sikerült magam visszaküzdeni, megírtam a levelemet, elküldtem akkor láttam hogy nincs benne semmi. Ráadásul az aratásomat is elszúrta, úgyhogy elegem volt belőle. Ma reggel a WiFi-vel voltak gondjaink, amikor az végre rendbejött akkor megint a játék nem engedett belépni, ha nagy nehezen sikerült beslisszolni, akkor nem engedett semmit csinálni. Eddig nekem még ilyenbe nem volt részem csak olvastam többektől a panaszt, de most már én is megtapasztaltam az árnyoldalakat.

Itt is jól felmelegedett az idő, szerencsére a szél is feltámadt mert különben már kánikula lenne.

 

Ne sírj, Zsémbi, nééééézd csak:

 

Szia Juditka!
Örülök, hogy sikerült beküzdened magad. Tegnap megtapasztaltam én is, hogy milyen ha valami nem működik rendesen. Eddig nem volt különösebb problémám, így aztán meglehetősen rosszul esett.
Nálunk kint kellemes langyos szellő fújdogál, kifejezetten meleg van, ezért bent kivételesen fázom.

Köszönöm Dóri! Annyira megörültem a kacagó babának, hogy alig tudtam az arcomat visszaigazítani.

Közben eltenyésztettem a tápot azon az egy helyen ahol még volt, háááááát nem voltam elragadtatva az eredménytől. Ott beadtam mindent és a sporthódot, aztán körbejártam és mindenhol kiváltottam még és azokon is beadtam. Ezzel a magam részéről befejeztem, mert a maradék csp-met nem merem elszórni, és a Búvártól meg az Erdészeimtől nincs már szívem megválni.

 

Elköszönök, szép álmokat, jó éjt, pihenjétek ki magatokat!

 

Közben visszaolvastam a mai beszélgetéseteket. Jól esett.
Álmodj szépeket Dóri, és ébredj frissen, pihenten!

Szilviát szeretettel köszöntöm, köszönöm a képeket neki is és Emának is. Remélem topiclakó lesz belőle, és ha a gépem rendbejön, sokat beszélgethetünk majd!

 

Szia Juditka!
Nekem megint úgy szórakozik a fórum, hogy nem tudok viszajönn se, ha véletlenül sikerül, akkor perceken belül újra kivág
Sajnálom, hogy neked is ilyen rossz volt tegnap, de az jó, hogy most legalább sikerült bejönnöd

Én most még elmentem a kicsi farmokra, a maradék sztápot eltenyésztem hamar. Eddig inkább vásároltam, hogy ne kelljen tenyészteni, de most már csak hódokra futja a pénzből, így marad a tenyésztés

Jó éjszakát, jó pihenést neked!

 

Elköszönök mára (legalább is remélem, hogy azt teszem,mert csak piros csíkot látok, betűket nem)
Jó éjszakát, szép álmokat, derűs ébredést és vidám holnapot kívánok mindenkinek!

 

Szia!Köszi szépen,jövök máskor is,csak ma annyira lestrapált a fűnyírás,alig látok ki a fejemből.Részemről nincs akadálya a beszélgetésnek.Jó éjt,szép álmokat!Reggel jövök

 

Még sikerült tenyésztgetnem egy keveset, azokat beadtam és még mindig találtam némi sztápot. Azt még gyorsan elhasználom, hátha lesz valami érdemleges belőle, aztán az is megy a közösbe.

Jó éjszakát, jó pihenést mindenkinek!






1:08

Most végeztem. Összeszámoltam, összesen ici-picivel több, mint 7 M értékben adtam be. Gondolom ez nem kiemelkedően sok, de azért tisztességesnek érzem ezt a mennyiséget. Egészen kicsi hiányzik már csak a felhőhöz, nagyon remélem az összejön még az event végéig!!!

 

Jó reggelt!
+17 fok van és rendesen felhős az égbolt.

 

Sziasztok, szép napot mindenkinek!

Én is végigjártam még az 5 farmot, vásároltam még sportosakat, meg alacsonyabbakat is, beadtam mindegyiken. Reménykedem......
Nagy köszöntés az új lakónak! Szia Szilvi!!!!

 

Sziasztok, szép napot mindenkinek!

Végül még az előbb vettem négy sporthódot és bedobtam. Ebből a helyzetből már nem szabad elbukni a közöst....

Gyönyörű idő van nálunk is. Remélem kétkeréken robogsz, ilyenkor csuda jó lehet!

Mindig is tudtam, hogy egy aranybogár vagy hugi!
Madagaszkár, dél-afrikai majom

https://almameter.files.wordpress.com/2015/07/c3baj-kc3a9p-87.jpg?w=1293
Talán megér néhány szót....
"Biztos mindannyian ismertek olyan dolgos öreg nénit, aki már közel van a 80-hoz (vagy túl is van rajta), és a munka tartja életben. Ő az, aki a nappal kel és a nappal fekszik, a két pont közti időben pedig kertészkedik, a tyúkjaival beszélget, hímez, mániákusan takarít vagy egyéb tevékenységeket végez. Ha már mindent elvégzett, akkor kétszer egymás után elsöpri a nem létező szemetet a háza elől, mert “mit szónának a nípek, ha szemetes vóna a Böske néni háza eleje”? Ha pihenésre van kárhoztatva, rosszul érzi magát, és a kórházból kijőve is egy kis kapálással hozza helyre az egészségét.
Ezek az öreg nénik nagyon szorgalmasak és teherbírók, ezenfelül takarékosak is. Csekély nyugdíjukból nemcsak hogy a temetésükre való pénzt teszik félre (külön borítékban van az ágyneműk alá becsúsztatva), de mindig be van fizetve minden számlájuk (életükben nem tartoztak még senkinek, és bele is halnának, ha adósságuk lenne). Emellett összekuporgatják a csatorna bevezetésének árát, és kölcsön adnak a szomszéd rokkantnyugdíjasnak is. Rejtély, hogy hogy csinálják ezt a pénzügyi bravúrt; valószínűleg ilyen öreg nénit kéne megtenni a Nemzeti Bank elnökének, vagy pénzügyminiszternek!
Az öreg néni napjai dolgosan telnek, és az éjszakái is, csak más jellegű munkával. Mivel egyre kevesebb alvásra van szüksége, a felszabaduló időt gondolkodással tölti. Elmélkedik a világ “dógain”, és arra jut, hogy “szegíny mai gyerekek, milyen világra születtek…?” Sokat aggódik, és sokat imádkozik, ha eddig nem járt templomba, most biztos elkezdi a hitéletet.
Külsőre minden öreg néni egyforma: töpörödöttek és hajlottak, foguk kevés. Csúnya és tűzveszélyes műszálas otthonkájukat még fenyegetés hatására se hajlandóak levenni. Télen ronda de meleg mamusz van a lábukon, nyáron sár – mert hogy kapálnak és gyomlálnak.
Ez a korosztály gyerek vagy fiatal volt a második világháború idején. Sokan közülük már 45 előtt is kemény fizikai munkát végeztek – és erről azóta se tudnak leszokni. A világégés után felépítették az országot, az 50-es években gyerekeket szültek, akiket óvodába adtak, csak hogy még többet tudjanak dolgozni. Végiggürcölték az életüket. És most… teljesen elveszettek ebben a modern világban. Amikor megjelentek az első fotocellás ajtók, nem mertek átmenni rajtuk, és azóta megbarátkoztak ugyan velük, de a legtöbb technikai újítással nem. A mobiltelefontól (még a legnagyobb gombútól is) például úgy félnek, mintha kibiztosított kézigránát lenne. Azért pedig külön fohászkodnak, hogy a kormány nehogy bankkártyára utalja a nyugdíjat, mert akkor nem tudnak majd hozzájutni a pénzükhöz. Egy modernebb épületbe nem mernek bemenni, mert félő, hogy nem találnának ki belőle. Ha hosszas unszolásra mégis beteszik a lábukat a bevásárlóközpontba, akkor véletlenül bezárják magukat a mosdóba, és ha kiszabadította őket a biztonsági őr, a kezüket nem tudják megmosni, mert nem találják a csapot a mosdó felett (merthogy nincs is).
Az audiovizuális fejlődést már 30 éve nem tudják követni. Amikor nagy sokára sikerül elcipelni őket egy moziba (utólag belátható: kár volt), képesek elhinni azt, amit a vásznon látnak, és megkérdezik: “kisjányom, hun a feníbe fogdosták össze ezt a sok dinotauroszt” ? (A Jurassic Park-ot néztük meg.)
Korunk politikai-közéleti témáiról (korrupció, melegfelvonulás) sommás véleményük van: “mennínek el napszámba kapáni, vagy aratni, oszt nem vóna kedvük buziskonni meg lopni!”
Igénytelenek. Nekik napokig elég 10 deka párizsi, meg néhány zsömle. Nem ruházkodnak, évtizedek óta ugyanabban a kabátban járnak, és ha nagy nehezen sikerül rájuk erőltetni egy jobb holmit, azt is inkább a szekrényben kímélik.
Ahogy egyre gyöngébbek és fáradtabbak, egyre többet gondolnak a meghalt szeretteikre: szüleikre, férjükre. Készülnek a halálra – de azért még gyomlálgatnak a kiskertben egy kicsit. Nem egy néni még a temetésre való ruháját is kikészíti, hogy a rokonoknak azzal se kelljen bajlódni.
Halálukkal eltűnik az a nemzedék, akik még méltósággal tudták viselni a tisztes szegénységet, akik soha nem az államtól várták a segítséget, hanem tudták, hogy csak magukra számíthatnak. Az ő szemükben volt utoljára megfelelő becsülete a kemény, fizikai munkának. Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér – vallották egész életükben.
…Jaj, félek, hogy mi soha nem leszünk méltók arra, hogy az ő nyomdokaikba lépjünk…!
Isten éltessen minden öreg nénit erőben, egészségben, még nagyon sokáig, köztük a mi nagymamánkat, is akiért nem győzünk hálát adni!"