Épelméjűek

Jó reggelt!
+15 fok van. Eddig kisebb - nagyobb megszakításokkal szakadt az eső. Most éppen nyugi van.
Eddig 200 csillagot sikerült összedobálnom.
A mentorságot valamilyen szinten én is várom. Egyszer csak elérkezik nálam is.

 

Sziasztok, szép napot mindenkinek!

Sütikének nagyon feltöltődős, puszilkodós, ölelgetős, gyömöszkélős, s a végén élményekkel gazdag napot!

Ema ismételten szépek a képek, bár egem a kutyusok fogtak meg, a hideg táj szépsége csak egy egészen picit.
Elze!
Úgy tudsz élménybeszámolót írni, hogy az ember látja maga előtt a tájat, ahol éppen elhaladtál. Kérek még ilyet!
Miksza!
Gondolom most odabent van az "unokátok". Ebben az esőben nem egy leányálom neki házat gyártani, inkább élvezzétek a lakásotok védettségét vele közösen.
Erzsike, Betti, Szilvi - nektek is nagy ölelés.
Jaj! A nővérkémet kifelejtettem a sorból!
Zsémbike! Mivel bejött az esős idő, most te is pihizéssel tudnád tölteni a mai napot. Azért a lottódat fel is adtad? Szorítunk azért a nyereményért. Na nem azért, mert ingyen akarunk utazni, hanem, mert végre együtt lehetnénk!!!!!!

Sikerült az aranyfelhő mindkét farmon.

 

Sziasztok, szép napot mindnyájatoknak!
Errefelé borongós idő van, pillanatnyilag nem hullanak az égi könnyek. Az előbb néztem meg az Időképet, ami szerint sajnos a keleti országrész szépen kapja az "áldást". Talán nem lesznek károk!
Időben sikerült felpislantanom, arányosan jól állok a mai nappal, ezért belefért egy aratás, és, hogy írjak ide egy beköszöntőt.
Mindjárt készülök és megyek a boltba (9-kor nyit vasárnap.), aztán felpakolom a paradicsomot főni. Ma nem lesz húsebéd, de valami finom lesz, amire olyan, de olyan szívesen leültetném az asztalunkhoz Imit! Szerintem rá nem jöttök, hogy mi!
Megcsináltam.
Tegnap megsütöttem a túrós pitét, van még káposzta levesünk, egy pici paradicsomleves is, de lehet, hogy levest nem is eszünk.

Gárdonyi Géza: Isten veled gólyamadár
Valami különös szomorúság borzong át a lelkemen. Nemcsak a lelkemen: minden fán, minden fűszálon, az egész tájon, még a felhőkön is. Ez a szomorúság az ősznek megérkezése. Kertemben már az őszirózsák fehér és lila virágai melengetik az arcukat a nap sugaraiban. A gesztenyefám napról napra halványabb. A gyümölcsfáim is olyanok, mint az öregemberek: egyik, mint a sárga öregember; a másik, mint a piros öregember.
A két gólyánk is elment. Szent István király napján láttam őket utoljára a mezőn. Nem halásztak, csak álltak-álldogáltak elgondolkozva a fűben; ott álltak mind a ketten. A fecskék vidáman csapongtak fölöttük a levegőben. Azok még nem gondoltak akkor az elutazásra.
Furcsa két madárfaj a gólya meg a fecske, hogy tavasszal mindig idejön a másik világrészből; ősszel meg mindig visszatér a másik világrészbe. De ott nem házasodnak, nem raknak fészket, és nem költenek, csak itt minálunk. Melyik hát az igazi hazájuk?...
Még furcsább, hogy az a két gólya meg az a pár száz fecske az egész országból csak a mi falunkat szereti. A messze Afrikából ide térnek mindig vissza, ide ám, a mi szegény nádas házaink közé, a mi szegény mezőnkre. Mi van a falunkon olyan szeretni való, hogy érdemes érte átrepülni egész nagy tengert meg egy egész nagy országot?
Ahogy ott láttam a mozdulatlanul merengő két gólyát a vörösre aszott mezőn, a húszéves Balla gyerek jutott az eszembe. Azt is így láttam ma állani a kertbe. Az ásónyélre támaszkodva állt, és szomorúan nézett maga elé. Mert ő is elköltözik innen.
Szentmihálykor elviszik. Maga se tudja, hova. Kell a Balla gyerek a császárnak.
No, a mi két gólyánk nem kell a császárnak. De lám, hogy így egybevetem őket, arra gondolok, hogy a válás érzése nem azonos fájdalom-e bennük?
Ahogy a két gólya ott áll egymás mellett, bizonyára így beszélgetnek:
– Öregem – mondja az asszony –, a vízililiomnak fogytán a virága.
Az ura bólint erre a fejével csöndesen.
Ismét az asszony szól:
– Mikor indulunk?
– Mikor az utolsó liliom is eltűnik.
– A gyerekek eléggé erősek?
– Megbírják.
Mind a kettő újra bús elmerengésbe mélyed. Milyen szomorú tud lenni a madár! Egész testével szomorú.
A minap aztán sok gólyát láttam a magasban. Odafenn kanyarogtak a falu fölött, aztán egyszer csak: egyenes az út Délnek!
A fecskék csak tegnap mentek el. Úgy beszélték meg, hogy a templom tetejéről indulnak, mert ott gyűltek össze.
Töméntelen, nagy fekete madárraj volt az ott együtt. A falu csendjében nem hallatszott egyéb, csak az ő csivikelésük-csiripolásuk. Tanácskoztak, disputáltak. Vajon min forgott a beszéd? Vezért választottak-e, vagy az út irányát hányták-vetették meg? Rossz hírt kaptak-e Afrikából? Vagy valamelyik más falubeli fecskenépről szavaztak, hogy megvárják-e őket, vagy nélkülük menjenek? – Ki tudná megmondani, ha nem madár?
Fölkerekedtek, egypárszor körülkanyarodtak fenn, mint a búcsúsok. Bizonnyal a falura néztek alá a magasból, meg a vidékre, aztán elszálltak a messzeségbe.
De hát miért megy el a gólya, miért megy el a fecske, ha a mi falunkat érzi otthonának?
Ó, bizony könnyű azt kitalálni...Elközelgett az ősz. Az október hideg leheletétől dermedten hullanak el a bogarak milliói. A december szele kemény kérget fagyaszt a vizekre, s a téli ég felhői hóval borítják be a mezőket.
Miből éljen akkor a szegény gólya meg a szegény fecske? Éhen halna meg itt az istenadta valamennyi.
Ma már nincs se fecske, se gólya. Talán éppen most repülnek fenn a szédítő magasságban a tenger fölött és a tenger felhői fölött. Talán éppen most kiáltja az egyik gólyafiú:
– Anyácskám, elfáradtam!
– Terjeszd ki a szárnyadat – feleli bizonnyal az anyja.
S megszűnik a szárnyak levegőverése. Az egész gólyacsoport kiterjesztett szárnnyal leng a levegőben.

Ajaj! Ki akartam venni ezt a nagy képet, de nem tudom.
Most meg már kettő lett belőlük.

 

Szervusztok.
Jól eláztam, mire ide értem, de sebaj.
Képzeljétek, ma reggel amikor kinyitottam az ablakomat, olyan gyönyörű szivárványt láttam az égen http://kepfeltoltes.hu/150920/13521470811_www.kepfeltoltes.hu_.jpg, igaz a képem nem adja vissza teljesen, de azért elhoztam nektek is.Sajnos sokáig nem tartott, mert a tolakodó szürke felhők átvették a hatalmat, és már csak az emléke maradt meg.

Vadóc,
örülök, ha csak egy kicsit is megtudtam mutatni amit láttam, akkor már elértem a célomat.
Kivánok vidámságot, derűt, és sok mosolyt az arcotokra a mai napra is.

 

Üdv mindenkinek!

-elzemari- jóvoltából szivárványos a reggel... Nálunk egyelőre a napnak nyoma sincs.
Az ebéd közkívánatra sült oldalas, zöldbabfőzelék és ragu leves lesz.
Nem tudom nálatok milyen fák dobálják legjobban a fehér gömböket. Nálam a banán és a narancs vált be. Ezeken kívül már csak az egyébként is kirakott fáim vannak.
Arról már értesültem a verebektől, hogy Ema merre veszi ma az irányt, ma kicsit elidőzök majd a képeknél...
Zsémbi! Nekem ötletem sincs, mi lehet Imi kedvence... A túrós pitére beneveznék...
Vadóc! Az ölelés megérkezett...

 

Sziasztok!
Nálam mindkét farmon van Francia mozi egészen 15-től 1 mozipontig.

 

Sziasztok, szép napot mindenkinek!

Ma folytassunk utunkat a szomszédos országban, Kanadában.
"A Nagy-tavak (vagy más néven Öt-tó) az USA és Kanada határán található. A franciák 1540-1550-es első megjelenéséig huron és irokéz indiánok lakták a vidéket. Ezek a tavak a világ legnagyobb édesvizű tavai közé tartoznak, és a legnagyobb tórendszert alkotják a Földön. A Felső-, Michigan-, Huron-, Erie- és Ontario-tó alkotja magát a Nagy-tavakat, de hatodikként ide sorolják még a Nipigon-tavat, melyet Nagy-tónak is hívnak, valamint a jóval kisebb St. Clair-tó is a tórendszer tagja. Együttes területük Európánál is nagyobb, a tavak 40%-a tartozik Kanadához. A tavakat kitöltő 23 km3 víz nagyjából megfelel a Bajkál-tó vízmennyiségének."
"A Huron- és a Michigan-tavat a Mackinac-szoros, a többit pedig folyók kötik össze egymással, ezek a folyók a Felső-tótól sorrendben: St. Mary-, St. Clair-, Detroit- és Niagara folyó, majd a legvégső a Szent Lőrinc folyó, mely a tavak vizét a világ legnagyobb tölcsértorkolatában végződve az Atlanti-óceánba vezeti. Ezeknek a tavakat összekötő természetes és mesterséges csatornáknak köszönhető, hogy a Michigan-tó partján fekvő Chicago az Atlanti-óceántól 1000 km-re is tengeri kikötő lehet. "
Szent Lőrinc folyó: 1, 2, 3, 4,
Niagara vízesés: 1, 2, 3, 4, Webcamerát szerettem volna hozni, de belefagyott a gépem, akit érdekel esetleg, néhány kattintással el lehet "élőben" is jutni a Niagarához Elég csak annyit beírni a keresőbe, hogy: Niagara webcam
Calgary, Canadian rockies 1, 2, 3, 4, 5, Castle mountain, Three Sisters, Grotto Mountain, +1, +1, Mount Lady Macdonald,
Mount Chephren, Mount Temple, ....és még rengeteg hegyük van, mindről sajnos nem hozhatok képet.
"A Rideau-csatorna, más néven Rideau vízi út Kanadában Ottawa városát köti össze az Ottawa folyó által Kingston városával, amely az Ontario-tó partján fekszik. A csatornát 1832-ben nyitották meg, és máig használatban van." 1, 2, 3, 4,
Notre-Dame Basilica (Montreal), 1, 2, 3, Old Montreal 1, 2, 3,

"Kanadába a 19. században kezdtek betelepülni a magyarok. A nyugati részeken egy magyar települést is felépítettek, Esterhazyt (a mellette lévő Kaposvar település ma már Esterhazy része). Esterhazy kisváros Kanadában, Saskatchewan tartomány délkeleti részén. A Qu' Appelle folyó völgyében fekszik, Regina városától 200 km-re. Lakosainak száma 2602 fő."
Nem tudtam pontosan kideríteni Békevár, vagy Otthon települések közül valamelykben van ez a templom.

"Toronto Ontario tartomány fővárosa és egyben Kanada legnagyobb városa, igazi világváros, egyben a világ egyik legmultikulturálisabb városa: elővárosaival együtt mintegy 5,5 milliós lakossága közel 100 nációból kerül ki. "
1, 2, 4, 5, 6,

......és most megint csak félbehagyni tudom, befejezni nem lehet(ne) ennyivel Kanadát. Azért holnap továbbállunk valamerre, mert ha napokig csak innen hoznék képeket, szerintem akkor is csak a töredékét tudnánk megnézni ennek a hatalmas és gyönyörű országnak.

 

Sziasztok Szép napot!


Gabi gratulálok a felhőhöz, ma reggel nekem is sikerült,


Mari szép szivárványos reggelt, nálunk felhős az ég de azért a napocska próbálkozik

Miksza köszi az infót akkor viszem http://tulipanovoda.eu/eu/wp-content/uploads/2013/08/popcorn1.jpg

Zsémbi nagyon aranyos történet, a túrós pite maradékát nyugodtan elküldheted nekem .....,

már megint nagyon lázas csibét kaptam, tegnap este kihagytam, hátha ma reggel valami normálisat kapok, de nem jött össze, nem is keresi csibét csak rögtön adja.... remélem a héten meg javítják...

Meg jött Ema is a képekkel, gyorsan meg nézem aztán megyek főzni, mert nem lesz ebéd...

 

Ema! ma megint szép helyeken jártunk. Calgaryban az hegy mintha rá akarna dőlni a városra, persze tudom, hogy ez nem úgy van, de a képről úgy látszik.Kíváncsian várom holnap merre megyünk.
Azon morfondíroztam, hogy azok a tavak a valóságban is ilyen tiszták?
Köszönöm Ema, szép napot Mindenkinek!

 

Szia Miksza! Annak szurkoljunk, hogy mire megkapod kijavítsák a jelenlegi hibát Jelen formájában tökéletesen használhatatlan és hasznavehetetlen az egész.

Ma reggel megint csibét cseréltem és megkaptam a 3. garnitúra pirosan villogó csibét, természetesen megint piros pöttyökkel. Este lehet, hogy még egy cserét megpróbálok, aztán szerintem feladom

Szia Vadóc! Gratulálok a felhőidhez!

Szia Biciklis Lány! Köszi a szivárványt, nagyon szeretem őket

Szia Kukucska! Remélem találtál kedvedre valót a képek között!

Szia Betti!
Én már azon gondolkozom, hogy írok a panaszosba. Szinte sose szoktam, nem is szeretek, de tán az hatékonyabb, mint az itteni panaszaink.

Szia Rózsa! Csodaszépek a kanadai hegyek és a vizek is. Hogy valóban ennyire tiszták-e? Nem tudhatom, mert nem láttam még élőben őket, de valahogy van egy olyan érzésem, hogy igen

 

Hali hali hó.

Ema,
nem győzök hálás lenni neked ezekért a felfedezésekért,amiket a képeiddel okozol, mert utánad én is tovább olvasok, és sok érdekes dolgot tudok meg, ami idáig nagyon nagyon nem került a szemem elé.
Ó Niagara, valami csoda, hogy ebből a felül nyugodtan elterülő vizből,ami hozzávetőlegesen negyven kilométeres sebességgel halad a folyó medrében, amikor elkezdi a lefelé zuhanást, mi lesz.Zubogó, sistergő,habzó áradat.Gyönyörűség.
A kicsiny fatemplomról ahogy elolvastam a történetet,Békevár templomának tulajdonitanak, amit 1911-ben emeltek.


Újra itt, és még egy kis szösszenet a harmadik napról.
Reggel, még reggeli előtt mindent újra a táskába csomagoltunk hogy utána újra a buszra ülve még ismerkedjünk egy kicsit Kőszeggel.
Első utunk mindjárt a felújitott, Koronaőrző bunkerhoz vezetett.
A magyar koronát 1945 márciusában, Kőszegen a Kálvária hegy lávánál lévő földbevájt bunkerben rejtették el.Az emlékhelyet felújitották, és ma már történelmi emlékhely.

Következő látnivalónk maga a kőszegi vár volt. 1532. augusztus 5-én kezdte meg I. Szulejmán oszmán szultán (ur. 1520-1566) hatalmas hadserege a kicsiny Kőszeg várának ostromát, melyet Jurisich Miklós kapitány – majdnem százszoros túlerővel szemben – 25 napon át hősiesen védelmezett.Kőszeg Jurisich személyes tulajdona volt, amit a kapitány mindössze 46 katona, illetve – az ostrom idején – a környező falvakból bemenekülő 700 paraszt segítségével védett, tehát mindenképpen legalább százszoros túlerővel kellett szembenéznie.
A megsemmisítő török roham augusztus 29-én következett volna, de – máig rejtély, mi okból – a szultán követséget küldött Jurisich Miklóshoz, és felajánlotta, hogy amennyiben beleegyezik a lófarkas lobogó kitűzésébe – tehát jelképesen átadja a várat –, Kőszeg az ő kezén maradhat. Miután a nemes úrnak a háromhetes harc után alig 200 embere maradt, elfogadta Szulejmán ajánlatát, így a törökök 11 órakor elvonultak a vár alól – ennek emlékére Kőszegen máig délelőtt 11-kor szólalnak meg a harangok.
Igy aztán Szulejmán szultán is dicsőn tudott hazatérni és Jurisich is hősként és több nagybirtokkal gazdagabban tudott a történelembe bevonulni.
Mi is bevonultunk és megnéztük a várat kivül belül.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13.században épült.Az eredetileg gótikus stilusú belső várat kibővitették, a reneszánsz és barokk korban is átalakitott épületegyüttes uradalmi várkastélyként szerepelt.
A vár belső megtekintése szabadidős tevékenység keretében történt, mindenki úgy szédelgett, ahogy akart, csak a megközelitő idő volt megadva, hogy mikor találkozzunk.
Megnéztük a régi ablak maradványokat,elképzeltük, ahogy a konyhában sürögnek forognak a szakácsok, hogy időben kész legyen a vacsora.
A szép reneszánsz ablaksor mellett elhaladva,megnéztük a fegyvereket is.Sok látnivaló volt, de jól el is fáradtunk és a szabad idő végefelé következett.Az udvaron még megnéztük Jurisics Miklós szobrát.

A vár után még egy szép lámpa kiállitást is megnéztünk.Majd marcipán figurákból előállitott meséknek örülhettünk.Úgy is mint a Hamupipőke,sajnos ennek már nem emlékszem, hogy melyik volt a neve.Lehet, hogy valamelyik kincses szigetről tart hazafelé a kalóz hajó.
Az idő könyörtelenül haladt előre, és még Devecserre is benéztünk, hogy a Makovec Miklós utolsó munkáját az Újjászületés kápolnáját megnézzük.22 magyar állami erdőgazdaság segitségével épült meg az új lakóparkban a kápolna,két évvel a vörös iszap katasztrófa után.A kápolnán belül,Kun Éva képzőművész alkotása kapott helyet, ez egy tisztáson álló bárányt ábrázol, amely egy vörös kígyó fejét tapossa.A vörös kigyó, gondolom az iszapot személyesitette meg.
A kápolna mögött egy szép szabadidő park volt, és onnét nagyon szépen lehetett látni az új lakóparkot is.
A sétánk során az egyik ház előtt ezt a csodálatos virágra figyeltem fel.Közben hallottam is a nevét, de az én fejem sem tud már mindenre vissza emlékezni, és igy nem tudom a nevét megmondani, csak megmutatni.

Idáig tartott a három napom élményei.

 

Köszönöm, hogy kiderítetted a templom városát Ez a baj, hogy akkora nagy falat egy-egy ország, hogy nem győzök mindent kikeresni és egyáltalán elhozni is róla. A történelmét, a kultúráját, hegyeit, vizeit, nevezetes városait és egyéb szép nevezetességeit képtelenség egy hsz-ba összeszorítani. Az amit ma hoztam legalább 2 órás keresgélés eredménye volt, ennél több időm meg egyszerűen nincs rá (sokszor még ennyi sem).
Ez lesz az egyik oka annak, hogy a logikusan következő Egyesült Államok kimarad a sorból, az végképp túl nagy falat lenne. Lehet, hogy majd egyszer Ausztrália sorsára jut és több napos kirándulást teszünk ott
A holnapi, sőt a holnaputáni úticél is már megvan, kicsit készültem is már rájuk, és még egy pár napra előre is kész a tervem El persze nem árulok belőle semmit

Köszönöm az útibeszámolód végét, nagy örömmel olvastam

Ahogy néztem a Jurisics vár képét, akkor kúszott be lassan, hogy ott történt a várhoz vezető kis utcában, hogy egy kapualjban valami gyümölcs volt kirakva egy hokedlire zacskókban kimérve, előtte az ár, mellette egy tálban becsületkassza. Néztük sokáig, senkinek eszébe nem jutott volna fizetség nélkül elvenni gyümölcsöt, vagy elvenni a pénzt.
Ez, pesti lévén, már akkor is elképzelhetetlen volt nekünk, pedig van annak már legalább 35 éve, hogy ez történt.
Ugyanebben az időben történhetett, hogy valaki Finn- vagy Svédországban járt hátizsákos túristaként. Ott egy kisebb városból egy kis kitérőt akartak tenni mielőtt más irányba tovább indulnak, de nem akarták a nagy, csővázas kitömött hátizsákot is magukkal cipelni. Szállásuk már nem volt, így a kis vasútállomás egyik sarokpadjára lerakták a hátizsákokat. Amikor este vagy másnap mentek vissza oda, akkor szépen felnyalábolták a zsákjaikat és úgy utaztak tovább Senki nem nyúlt a holmijukhoz. Ez is az "elképzelhetetlen" kategóriába tarozik nálam és nem azért, mert én hozzányúlnék más cuccához, hanem úgy látszik rosszabb tapasztalatok értek már az addigi életemben is.

 

Ilyen van most is, csak nem Magyarországon, hanem Ausztriában.Ősszel, amikor érik a disztök, kirakják a ház elé, és mellé egy kis kosárkát, abba lehet a pénzt tenni, aki szeretne venni a disztökből.
Egyik évben volt egy sportló, akinek most nem emlékszem pontosan, hogy a kerékpárját, vagy a motorját kötötték el egy este alatt.
Nem is volt az utcán, hanem a ház udvarában.Igaz, hogy megtett vele több száz kilométert, sok országon kereszetül, és mindig reggel megtalálta, de itt Pesten sajnos nem.Arcpiritó!!

 

Sziasztok!Beugrottam köszönni,ápolás van egész nap.Este azért pótolom a mai hiányomat,jövök csevegni és olvasni merre jártatok ma.

 

Nem is egy biciklit loptak el ilyet. Szégyen az egész országra nézve

Szia Szilvi! További jó ápolást, jobbulást a betegnek, aztán várunk este

 

csak tudod az a baj, hogy az nem pirul, aki csinálja.Milyen napod volt ma?

 

Köszi,jövök.

 

Köszönöm kérdésed, elvoltam Most főzök még egy darabig, úgyhogy csak hellyel-közzel vagyok itt

Neked hogy áll a megfázásod?

 

Akkor nem is zavarlak, köszönöm jól vagyok, csak valami bújdosik bennem, mert ahogy kimegyek, már folyik is rólam a viz.Ma kinn voltunk a temetőben, mire hazaértünk vizes lett a pólom a hátamon..Hej haj csuhaj , nem kedvelem ezt.Az orrom is elapadt, nem is tudom, hogy honnan a csudából jött annyi viz belőle, a köhögés is csak néha mutogatja magát.
Remélem le van tudva egy darabig.További jó főzöcskézést kivánok.

 

Beugrottam, gondoltam írok valami értelmeset, de csak ennyi tellett tőlem...