Épelméjűek | Archívum

Sziasztok! Tudom, hgoy ezer éve nem jártam erre, de valahol muszáj kicsit kiakadnom, mert már teli a piros pöttyös napozóm!
Ha valaki, bárki, akárki érti azon értelmetlen lények gondolkodásmódját, akik:
- Egyesével tesznek ki fatermést, amiből kissé nehéz letekerni 100-500 tápot, csak mert véletlenül kétezer. No és? Akinek nincs rá pénze, majd megtermeli!
- Egyesével! B* nem is tiz, egy! Tesznek ki trágyát, amivel csodásan be lehet trágyázni 4-5 oldal növényt, csak mert felmnet az ára! Van, hogy csak a 6. oldalon vannak 40-50es ajánlatok, addig a maximum két darab. Csak mert ezer darabja! Ezek ***? Valakinek nincs pénze, tyukozik event helyett és milliomos lesz belőle, a következő eventben meg annyi trágyát vesz, amit nem szégyell. De ki az az agybeteg, aki megveszi! az egy db trágyát? Egyáltalában mire jó egy db trágya??? Kiteszek egy retro tikot mindennel lehányva, és pár perc mulva lesz egy db trágyám, ha annyira létkérdés hogy ne költsek rá!
Tehát aki ezt érti, legyen oly pls és világositson fel róla...
Az imént kimegyek a piacra, szembe jön velem 1 db cseresznye Mondom nem baj, lapozzunk. HÁROM oldalon volt kint egyesével a cseresznye! Jah, nem, az egyik teljes négyet tett ki! Szóval nem vettem egyet se, és tekerek más tápot. Még csak nem is drága, 40 körül volt darabja. Ha valaki kitett volna százasával vagy ezresével 70ért, simán megveszem mindet. Miért hiszik egyesek, hogy ha nincs pénzük vásárolni, akkor nem pénzt szerezni kell a piacon, hanem pénzt költeni? Szóval valaki felvilágositana? Igen? Fene egye meg...
Egyébként teljesen megértem, ha egyesével vannak kint drága termények, termékeket pláne, érthetők a tenyészdögök, a tizesével feltett növények, de egyesével még a répa se értelmezhető. Trágya, fa, és még növény se értelmezhető számomra ha egy darabból van fent három oldal.
Anno egy deka pénzem se volt. Sok eventet nem nyomtam végig, mert egyik oldalon eventeztem, kettőn meg csirkéztem, hogy a trágyát eladjam. jutottam amig jutottam. Máskor teljesen kihagytam, egy oldalon termeltem a hozzá való eladható növényekből, kettőn és a bahamán ment a csirkézés (baha szabad földenekn bahacsirke, azaz papagáj volt). És hopsz, összejött a pénz, és már meg tudom venni az oldal földre a trágyát akkor is, ha ötszáz vagy ezer. De mások miért nem teszik ezt?
Most már lehiggadtam

 

Marcsi külön kérésére .... Szerncsésen hazaértünk, fáradtan, de jókedvűen. Szuper, szuper extra szuper nap volt. A többit holnap.
Jó éjszakát: Lujza

 

Sziasztok !
Én is szerencsésen hazajöttem. Semmi gond nem volt az úton...
Jó éjt !

Szia !
Azzal, hogy leírtad azt ami dühít már sokkal könnyebb. Engem is idegesít a sok 1.-es tétel kirakása, de nem lehet annak a Játékosnak eszet adni...
Át kell lépni az ilyeneken...Neked is sikerül majd... Én már 10 éve lépek át rajtuk, mert mindig volt ilyen 1 tételes kirakó...
Jó éjt neked is...

 

Sziasztok!
Csatlakozom, már én is célba. Örülük, hogy szerencsésen megérkeztetek!

 

Szia Sali !
Kifejezetten Örülök, hogy megismertelek !
Miután hazajöttem learattam mindent....
Ennyi Tp. jött össze az elixírből mára:

Jó éjt Neked is.

 

Jóóó reggelt kedves Gazdák.

Nahát, de örülök, hogy mindenki szerencsésen hazaért.Gondoltam, hogy megvárom amig bejelentkeztek, de be kell valjam, úgy elaludtam nemsokára ahogy hazazértem.Még a Papának nagyvonalakban meséltem róla, hogy miyen jó volt, milyen sokan eljöttek.Főztem egy teát és egy kis szelet kenyérrel elfogyasztottam és sűrű bocsánatok kérések közepette elmentem aludni.Én olyan jót aludtam, hogy csak na.Semmi kapálás semmi aratás, gondoltam csak megvár holnap, ha el nem szalad.

Most elmesélem nektek a SaliMari történetét, s persze a találkozót is.

Mint tudjátok, mi már a kezdetek óta ismerjük egymást, még arra is emlékszem, amikor Mira a padot faragta és azon üldögéltünk a bagoly társaságában.S ott voltam amikor Sali ezt a tündéri kalapját a sarki kalapszalonban válogatta.Szóval nem új az iemeretségünk.Álmodni sem mertem, hogy valaha is személyesen megismerhetem.
Aztán jött az a nap, amikor ült a bagoly az útjelző fámon, és levelet szorongatott a szájában.Nosza kapom el tőle és nyitogatom, hogy kitől is kaptam ezt a levelet.Nos a Sali irta, hogy leheeet eljön a találkozóra.Gondolhatjátok, majd kiugrottam a nadrágomból, hogy netán most végre megismerhetem személyesen is.Azért ott motoszkált benne az a leheet, vagyis nem biztos.De kérdem,én mi biztos manapság?Igy aztán elfogadtam, hogy vagy igen, vagy nem.
Elérkezett az idő, hogy most már kellett mondani valami biztatót, mert természetesen mondtam, hogy elmegyek elé, hogy végre már megölelehessem őt.
El is érkezett az idő, amikor mentem a Népligeti buszpályaudvarra.Ott is nagy meglepetésben volt részem, mert régen jártam arra, és igy előbb tájékozódnom kellett, hogy hol is vannak a megállók és melyik állásba érkezik a busz.Azt gondoltam, hogy ki lesz irva, hogy melyik vágányra, illetve állásra érkezik amjd az éppen érkező busz.Igen ám, de hol van kiirva?
Meg is kérdeztem, valakit, -tessék mondani hol találom a kiirást az érkező buszokról.Az alagsorban volta válasz.na jó de hol az alagsor?
Még szerencsém volt, hogy mindenhová időben érkezem, igy nem volt gond, hogy megtaláljam a 11'15-kor érkező járat helyét.Szóval az alagsor, na persze, hogyy nem volt ez vészses, hiszen megtaláltam alépcsőt ami levezetett az alagsorba.Ott a világitó táblát is megleletem, de ott semmiféle szám nem volt, hogy melyik kiállásba érkezik a busz.Már csak 5 perc volt az érkezésig, mondom magamnak, hogy menjek már megkeresni, hogy hová érkezik a busz.Irány újra fel a lépcsőkön és ki a szabadba.Ott megkérdeztem egy illetéskes, hogy -tessék mondani hová érkeznek az érkező buszok?Pont ott áll hölgyem, jött a válasz.Na végre, akkor már célegyenesben vagyok.Kinéztem magamnak egy padot, vigyázva arra , hogy egyedül leygek ott, mert nem szerettem volna, ha véletlenül is összetévesztene a Sali valakivel.

Jöttek a buszok szépen sorba, de za én járatom még mindig nem érkezett.Végre jött egy busz, igaz nem láttam, hogy honnan érkezett, igy teljes nyugalomban ültem és vártam.Egyszercsak látom, hogy egy hölgy jön arra amerre én ültem,s egyre közelebb és közelebb jön.Te jóééééég, Saliiii??Na gondolhatjátok.Nagy nagy ölelés jobbról, balról.
Komolyan mondom elképzemegtörtént a találkozásmlésem sem volt a hölgy kinézetét illetően, azt tudtam, hogy egy nagyon értékes, okos hölgy, de hogy hogy néz ki arról nem.Végre megtörtént a találkozás, amire oly régen vártam már.
Tudnillik, már az őskorban az indulás után nem sokkal volt nekünk egy találkozónk, de oda nem tudott eljönni, ezért vártam én már nagyon ezt a személyes ismeretséget.

Gyorsan elmondtam, hogy megkeressük Lujzáékat, mert ők már korábban megérkeztek és a Westendben letelepednek valahová, amig eltudunk indulni a Fanyűvőbe.Fel is hivtam Lujzát, hogy vajon merre keressem majd őket, hogy a meglepetés vendéget nekik is bemutassam végre.Voltam olyan gonosz, hogy nem árultam el Sali kilétét, legyen nekik is meglepetés.
Igy is történt, amikor megtaláltuk őket.Igaz nekem is volt kellemes meglepetésem, mert nemnagy várakozással bemutatk tudtam, hogy Jolika is jött és nagy örömmel vettem tudomásul, hogy jelen van ő is.Katikáról tudtam, hogy jön, de róla nem.
Szóóóval, ahogy megérkeztünk, kölcsönös ölelések után , bemutatkozott Sali.Nahát, mondanom sem kell, senki nem számitott rá, igy a maglepetés is ennek megfelelően nagy volt.

Itt nem tudtunk sokáig időzni, mert ez egy étkező hely volt és bizony sokszor máskor is szemem szám tátva marad, hogy mennyi ember étkezik házon kivül.MÁr sokan fenték a fogukat a helyünkre, és javasoltam, hogy induljunk lassan el a Fanyűvő fel, legfeljebb ,majd kivül helyetfoglalunk, ott legalább már nyugodtan tudjuk várni a találkozó többi résztvevőjét.
Igy aztán el is indultunk, Enci, Lujza, Jolika, Katika, Sütike, Dani, Sali és én.Néha elő előkerült a fényképezőgép is, illetve a mobiltelefon, hogy egy egy bohókás pillanatot megörökitsen.A Lehel piactól pedig szép komotossan elindultunk gyalog.Az idő remek volt, szépen sütött a napocska, és végig beragyogta az utat, amerre mentünk.Néha néha, kicsit az elől menőket vissza kellett tartani, hogy ne olyan sietőssen, mert ráérünk még, meg aztán nem mindenki birja a tempót, köztük én is.Az idő is szép, nem kell kapálni, ülteten, sőőőt még aratni sem.Bááár közben aztán kiderült ám, hogy a gazdák felvannak szerelve mobil kaszával, mobil öntözőrendszerrel, aratógéppel, mert a találkozón is vigan ment a munka,de majd később, előbb érkezzünk meg.
Szép lassan oda is értünk a Fanyűvőhöz, felkészültem arra., hogy megkérem a személyzetet, hogy had menjün le a tetthelyre,igaz kicsit korán van még a háromórás kezdéshez, de hátha.Mikor előadtam a kéréseme, akkor mondják, hogy menjünk csak, hiszen már vannak többen lent.A lent alatt azt értem, hogy a vendéglátóhely alagsorában is bvan egy nagy helyiség, ami csak és kizárólag nekünk volt fenntartva.Na gondolhatjátok, milyen jó dolgunk volt.Le is ballagtunk,és nagy örömmel üdvözöltük a kedves gazdákat.

Ám ez után már nem csak a SaliMari története, csak egy picit később, hátha más is akar róla mesélni.

 

Mi is szerencsésen hazaértünk

Útközben megállítottak a rendőrök , szondát kellett fújni az öregemnek Magamban arra gondoltam , remélem nem ivott apukája
10 évvel ezelőtt főzött almaborából , mert akkor az út szélén alszunk .Hála égnek semmi baj nem volt



Köszönöm a meghívást , hogy ott lehettem és a sok kedves szót

 

Szia Marika !
Te olyan remekül össze tudod foglalni az eseményeket, hogy kérlek mondd tovább a történetet...

 

Sziasztok!Nagyon köszönöm,hogy eljöttetek,köszönöm a beszélgetéseket,az utazást,az időtöket.Csodás délután volt.Puszi mindenkinek.

 

Sziasztok! Én is itt vagyok...Marika, nagyon jó kis versikét hoztál, megint remekül sikerült! A beszámolód szerintem is annyira jól lett leírva, hogy mi is ott voltunk Veled! Várjuk a folytatást!

Nagy öröm volt találkozni a régi ismerős társakkal, és boldogan üdvözöltük az új vendégeket! Saly, Vadócka, nagyon örülök, hogy a betűk mögül a valóságban is meg ismerhettünk Benneteket is! Szuper volt a nap, mint mindig, mert ha találkozunk, a nagy élmény! Köszönjük a kedves ajándékokat, Szuzinak a farmarany fáT!!! Végre, nekünk is van!
Lujzaék is csatlakoznak hozzám, teljes egyet értéssel fogadták az üzimet, de még a lányok nem partiképesek.

Szóval, szuper volt. Az idő is kedvezett nekünk, ma már megint hideg van. megyek is Afrikába! Igaziból ám, mert én itt meg fagyok.
A farmot le szedtem, a teliholdast túl toltam rendesen, a kihagyásokhoz képest jól mennek a dolgok. Meg lesznek ezek is.
Most meg lassan reggeli idő lesz. nagyon kellemes, szép napot kívánok Mindenkinek, és köszönöm a tegnapot!

 

Látod, ez az! 10 éve elagem van belőle, de most egy tápot már nem tudok keverni emiatt több, mint egy hete. Alig százat koldultam ki cseresznyéből ennyi idő alatt! És nem fogok kitenni többet, mert még az xxl-ek is pocsékul dobják a tpt, külső miatt meg az a néhány bőven elég Főleg állatozok, már évek óta Ok, ami tetszik, kiteszem, mert a bögrés meg a virágos nyuszi nem ad éppenséggel tp hegyeket, de cuki

Ha jól látom, talitok volt Örülök, hogy jól sikerült

 

Sziasztok!
A 219.05.18.-i Farmtalálkozó margójára!

Eddig a napig a találkozóra előzetesen jelentkezettek közül senkit nem ismertem személyesen. Ahogy Marcsika már írta, vele a kezdetek óta forgatjuk a kapát-kaszát, több, kevesebb sikerrel. Vele vettem fel a kapcsolatot, pár tollas, amit pár telefon beszélgetés következett.
A nagy kérdés:
- megyek eléd a Népligetbe de, hogy ismerjük meg egymást?
- nyugi!- én biztosan megismerlek!
- de hogy? -hisz nem is láttál, azt sem tudod hogyan nézek ki!
- akkor is meg foglak ismerni! Egyébként telefon mindkettőnknél, majd hívjuk egymást. Annyit kérek, ne menj sehová, maradj a belső peronon, hisz nem tudni az érkező busz hol fog megállni.
Első verzió
- 12:00-re érkezem, 15:00 órakor kezdődik a találkozó, lesz időnk, s talán te sem fáradsz el "annyira".
- nem lehetne, hogy korábban érkezz?
- nem szeretnélek egész nap lefoglalni, attól félek sok lesz úgy neked.
Ebben maradtuk. Reggel gyors aratás 4 óra alvás után, beugrottam a fórumra, mit olvasok? Az én Marcsikám dísz magyarban, kisminkelve, az indulásra vár sóhajtozva. Egy gyors pillantás az órára, magamra, telefon, korábban érkezem, hogy ne kelljen sokáig várakoznod.
- Végre! - de jó!
Futás a helyi autó-buszpályaudvar, irány a Népliget!
Megérkeztem, kis körülnézés után már tudtam hová kell mennem.
Rögtön felismertem! Marcsikám! Sali!? Ölelések, puszik, majd indulás Lujzáékat megkeresni.
Szerénységem volt a meglepetés vendég, tényleg meglepődtünk, nagyon örültünk egymásnak! Szívmelengető érzés volt.
Jolika, Sütike, Lujza, Enci, Katika és Dani!!!
Lujzát Encinek gondoltam, Sütikét mindjárt felismertem, Jolika sem volt ismeretlen, Katikával eddig fórumokon , ha összefutottunk.
Danit mindjárt felismertem! Garantáltan semmit nem változott a felrakott fotója óta! Azért nem rossz arány igaz?
Szuper előőrs! - ami nem lényegtelen, hozzám hasonlóan közülük is többen füstölögtek.
Majd indulás a megbeszélt találkozó helyszínére a Fanyűvőhöz.
Következtek a boldog pillanatok! /folyt.köv./

 

Sziasztok. Szép napot mindenkinek. Köszi mindenkinek a tegnapi napot. Nagyon jól éreztük magunkat a társaságotokban. A többi farm talin is reméljük,hogy ott tudunk lenni. Jó buli volt.

 

Szia Veg,
sose mérgelődjél ezen, hogy ki mennyit tesz ki, mert ha azt mondom, hogy az egy darabok még mindig jobb, mint amikor valamiből 9999 db-ot tesznek ki és neked pont kellene 10 darab és csak ezek a számok vannak.Az is lehet, hogy még a farmozás kezdetén vannak a gazdák és még nem ismerkedtek meg a normál mennyiségek fogalmával.Persze ez is kérdés, hogy mi a normál mennyiség.
Most én is beszaladtam a piacra, mert éppen arra vitt az utam, és látom, hogy felém is szalad egy darab csersznye.Megjegyzem nem magyar gazda tette ki.Nosza , gyorsan nyakon csiptem és bekaptam, mert még ha kettő lett volna, akkor a fülemre teszem, és fülbevalónak használom.

Szóval ne mérgelődjél, mert a piros pöttyös napozódnak sem tesz jót.Játszál vidáman és meglátod neked is jobb lesz.Gyere máskor is, és panaszold el, attól csak megkönnyebbülsz.

 

Sziasztok! Bocsi, hogy csak most jövök fel,de annyira beszélgetünk Sütikével -sőtközben némi ebédet is kotyvasztottunk, hogy egyszerűen nem tudjuk eabbahagyni, Annál is inkább, mert krésére hamarosan haza kell,hogy pateroljam (naná, hogy kocsival hazaviszem), minen pillanatot ki akarunk használni. Természetesen a legfőbb téma a tegnapi tali, ahol is rendkívül jól éreztük magunkat. Nagyon jó volt megismerkedni eddig még nem látott farmtársakkal. És már több talin is megállapítottam.,hogy ezért szeretem ennyire ezt a csapatot,mert mindenki az, aminek itt megismertük. Nincs senkiben semmi mesterkéltség, ami hás helyeken előfordul,hogy meszziről jött ember azt mond magáról amit akar, itt meg mindenki olyan, amilyennek arc nélkül megismertem. Ez olyan jó érzés,mert erre csak a jó emberek képesek. Nagyon jól érreztük magunkat a tesómmal,és már most a következőről álmodozunk. Este ki is nevetett a Sütike, mert hulla fáradtak voltunk, és már keményen éjszaka volt, én meg vagy ötször elmondtam hogy Pécsre majd hogyan megyünk, és hogyan vesszük meg a buszjegyeket.
Marcsi ! Én is csatlakozom Danihoz, hogy te olyan szépen el tudod mesélni az egész talit, hogy alig várom a folytatást. Elovasva újra átélem a tegnapi napot. Köszönet érte neked és Salinak.
Abban viszont kérek egy kis segítséget, hogy hogyan kell elmenteni egy-egy leírást, hogy később is vissza tudjam olvasni.
Most viszont megyek tovább pletyizni, majd még érkezem, ha hazaértünk Devcserből. Legyen szép vasárnapotok: Lujza

 

Lujza,
a lementést én úgy csinálom, hogy megnyitom az Exelt vagy Word-öt és oda lementem a következőképpen.
1.A lementendőt, jobb egér és másolás.
2.átmegyek az Exelbe nyitok egy üres lapot és oda jobb egér és a beillesztést megnyomom.
Ennyi volt nekem, próbáld csak meg, menni fog.

Most megpróbálom folytatni a tegnapi napot, de ez a nehezebb, mert olyan sokan voltunk szerencsére, hogy nem is tudom hol kezdjem.
Na talán ott, hogy miután megérkeztünk és bebocsájtást nyertünk korábban már mint három óra, akkor láttuk, hogy bizony már vannak ott és igy nyugodtan végre leülhettünk mi is.Ám mielőtt még leültünk volna Misssusy, mint már annyiszor a csodás mézeskalácsfával(aranyfa) lepett meg minket.Komolyan mondom, minden elismerésem az övé, mert ilyen preciz és szép munkát amit ő tud produkálni, az valami csoda.Aztán nagyon kedves ajándék volt még, akinek már sajnos már nem emlékszem a nevére és itt is kérek tőle elnézést, de az én agyam sajnos már lyukas és feledékeny.Szóval a kis kezecskéjével horgolt egy nagyon aranyos kis kosárkát egy akkorát amibe egy csomagolt pille cukor belefért.Komolyan mondom ezt a türelmet szinte hihetetlen.Aztán jött az ajándék ajakbalzsam, hogy az én drága Papámnak mindig finom puha ajakkal tudjak az orcájára egy nagy csókot adni, hogy a türelmmel van, amikor én megyek tyúkokat eteni, aratni, ülteteni, piacozni, gyümölcsöt szortirozni,a kis karibi szigetemre menni a hajós kapitánnyal, s mindezekér nem szól egy szót sem.
Finom csoki ajándék is az aztalomon landolt.

S aztán egyszercsak Mimi a drága, kért szót, hogy szeretne valamit mondani,na nem ment ez olyan könnyen, mert mindenki benne volt már a dumcsiban, de sikerült magára vonni a figyelmet és akkor.....
-Mint tudjátok és ismeritek a répatortámat, hoztam nektek újra belőle.Mondanom sem kell nagy ováció fogadta ezt a kedves és nagy gesztust a részéről.S milyen finom volt.Tyűűű a mindent, nagyon jó volt.Azt nem tudom, hogy jutott e mindenkinek belőle, mert ugye azért a répatorta is véges, de én bevallom neketek nekem sikerült és nagyon fincsi volt.Mimi azt mondta, hogy csúnya de finom.Nem is volt az csúnya, csak a melegtől a krém már egy kicsit elkéretőzött a sütemény alól.

Mondanom sem kell, közben azért némi enneivalót és innivalót is magunkhoz vettünk, ami szintén nagyon jó esett.A beszélgetés úgy folyatatódott, mintha nem is telt volna el egy év a részemről.Igaz számomra sok új gazdával találkoztam de vessetek rám követ azért, hogy nem tudtam a neveket megjegyezni.Akikkel már kommunikáltam többször, azokét igen de sok új gazdával most találkoztam először.Valószinűleg a fórumon sem nagyon futottunk össze, bár ahogy zsugorodik a levelezők tábora, úgy zsugorodik a fórumon a topikok száma is.
Számomra a fórum nagyon fontos, mert sok okosságot ott szivom magamba, meg aztán nem szégyellem bevallani, szeretk kicsit beszélgetni is.

Nekem ennyi fért bele a tegnapi napba,még elkisértem Salimat a metrópótló buszhoz, ott feltettem és megvártam mig elindul vele a busz a Népliget felé a buszjáratához.Én is elballagtam a metróhoz és hazafelé vettem az irányt.A buszon elővettem a feényképezőgépemet , mig vártam az indulásomat és mosolyogva néztem a készitett képeket.Ha valaki rám pillantott, biztos gondolhatta, hogy de jó napja lehett az öreglánynak, hogy igy mosolyog a képek láttán.S milyen igaz volt, nagyon jól éreztem magamat, jó volt újra együtt lenni ezzel a farmos közösséggel.
Ám ne gondoljátok, hogy csak mi vagyunk igy ezzel, mert a Papa egyik unokája a nagylány is az udvarlóját, igy a játék találkozóján ismerte meg.Azt ne kérdezzétek hogy mi a neve a játéknak, mert naná, hogy ők angolul játszanak.Majd megkérdezem, ha még eszembe jut.

Szépet és jót mindenkinek!!

 

Én be se tudtam már jönni, elfáradtam. Még az amúgy jó gps-em is kikapcsolt. Nem, nem tévedtem el, csak egyszerűen többször szálltam át, mint kellett volna. A Déliben meg megtalált egy ittas muki, aki mindenáron beszélgetni akart, vagy ismerkedni.
Nagyon jó volt veletek!!

Nagyon klassz, hogy meséled, nekem nincs hozzá szókincs. Csak írd tovább.

Olyan jó, hogy téged is láttalak!

Valahol elhagytam a fámat is, meg a sz.trágyás üvegcsémet is. Talán Vadócka asztalán, ott ültem akkor, amikor kaptam őket.
Ha valaki látta, elrakta, visszavette, kérlek szóljon, mert nem szeretném elveszíteni. Kedvesek nekem ezek a tárgyak. A hűtőajtó kezd megtelni a farmos emlékeimmel.

Luzja szia, én is pont így érzem. Csak én magammal beszélgetek. Nem baj, mert legalább nem gondolják, hogy egyedül vagyok.
...itt meg mindenki olyan, amilyennek arc nélkül megismertem...
A legelső (nekem) találkozó óta ugyanezt érzem, őszinte egy társaság.

A mentést én egyszerűen csinálom, kijelölöm és Ctrl C-vel illetve Ctrl V-vel kimásolom egy doksira. Abból akár könyvet is csinálhatsz.

Minden régi és új tagnak köszönöm, hogy találkozhattunk!

 

Ó Mimi, milyen megpróbáltatásokon mentél át, mire hazatértél.Pihend ki magadat.

 

Még jó, hogy ismerem Pestet mint a tenyeremet, így fáradtan is, bárhonnan is célhoz érek.
Igaza volt azoknak, akik a busszal utazást ajánlották tegnapra. Hülye megszokás.

 

A folytatás!
Fanyüvő-étterem, találkozó helyszíne.
Kellemes környezet, udvarias kiszolgálás, finom ételek és italok.
Azonban a meglepetések! Leírhatatlan! A teljesség igénye nélkül /elnézést kérek, azoktól, akik kimaradtak a felsorolásból, sajnos nem jegyzeteltem./ Utólag rájöttem nagy hiba.
Az addig megismertek után: Missuzy53, Mama-mesekertje, Mimi, Ágianyu, Rozóka, Tündérbogár,Marika, -vadocka70-, .sylvia72, Samborg, Palika, vm68, Klárika és Zsolt, HermioneWatson, Bözse, Marika312, ulmo12 sorolhatnám, ha lenne jegyzetem.
Fő meglepetés: a tisztelt moderátori csapat, kik osztatlan sikert arattak.
Teljesült az álmom, jó volt megismerni Benneteket!
Köszönöm, az ajándékokat mindenkinek, hisz a tárgyi ajándékokon kívül mindenkinek jutott egy kézfogás, egy ölelés, egy-egy puszi és sok-sok mosolyka, feledhetetlen pillanat!
Köszönöm mindenkinek, hogy megismerhettelek Benneteket! Már tervezem az őszi találkozót, elsősorban a szomszédaim szeretném beszervezni, már van jelentkező!
A búcsú mindig nehéz, de menni kell......... Marcsikám elkisért, feltett a metrópótló autóbuszra, nehogy eltévedjek.Sőt, mondta üljek le, csak halkan jegyzem meg háttal az ablaknak. Mosolyogva integettünk a következő találkozás reményében.
A gondolataim kavarogtak, próbáltam az arcokat a nick nevekhez, logókhoz, bannerekhez, fórumokhoz kötni. Egyszer magamhoz térve kérdezem: A Népligethez itt kell leszállni? Igen! Megyek....megyek....nem ismerős a helyszín, kezdek ideges lenni, majd egy járókelőt kérdezek. Irányt mutat, naná hogy az ellentétes irányba mint később kiderült. Elő a GPS-t, mit gondoltok hol voltam?
A Pöttyös utcában, 2 megállóval lejjebb a Népligeti-autóbusz-pályaudvarnál.
Ismét kérdezés, már kezdett alkonyulni. Nem keresgéltem a buszmegállót, elindultam gyalog! Boldog voltam mikor megérkeztem és láttam, hogy 8:45 kor már lesz mivel utazzam. Az út kb. 2 órás, gyalog haza, jó erős fél óra.
Tudjátok én annyira, de annyira utálom a metró pótló buszokat, hogy azt el sem tudjátok képzelni. A metrón való közlekedést szoktam meg, soha nem tévedtem el eddig.
Mimi drága! Ezt azért mertem leírni, hogy lásd én is elkavarodtam, és bizony eszembe jutott, hogy talán Lujzáékkal, vagy veled kellett volna indulnom.