Oázis | Archívum

igaz, köszönöm ,köszönöm

 

Mindkettő nagyon finom!
Én is szeretek sütni-főzni, már, ha az időm engedi. Ma EZ készült nálam.

Ui.: Üdv. a szomszédságomban! Örülök neked!

 

Na csak ideértem én is, süt-főz mindenki, én meg vásárolni jutottam csak el,de jól el is fáradtam belé. Van még lencsefasírt,meg mindjárt főzünk ki a férjecskémmel hozzá rizst meg tiramisut csinálunk, a vadaskertek meg műhelyek tetszenek,de valóban sok szerszám kell hozzá,teliholdast is csinálgatom,ezzel a szülinapi eventtel meg szentjánosbogarassal is küzdök, valami sosincs elegendő,hogy tortát vagy hátizsákot tudjak csinálni,de nem adom fel. egy két farmocskámat kicsit átalakítottam,átrendeztem,mennyi időt elvisz ez a pakolászás rendezgetés,meg ugye nekem nem egy hanem 5 farmot kell gondozzak,így van munka bőven,azt se tudom melyik ujjamat harapjam,közben a VV-ban is kell haladni a dolgokkal. Csicseriborsóból és tahiniből férjem isteni finom humuszt szokott csinálni,imádom. Férjem vegetáriánus én húsevő,persze most úgy elfelejtettünk húst venni ahogy illik,mondjuk nem is mindig igénylem.Amúgy is lassan jön a 40 napos böjt. Holnap megyek vissza a doktornénihez, nem tudom mit fog mondani, ma már jobban vagyok,bár még köhögök és dugul az orrom és hamar elfáradok,de vissza is kellene mennem dolgozni már.Ebben a vásárlásban én úgy elfáradtam,nem tudom,hogy fogom bírni a munkát, szívem szerint maradnék még szerdáig, de a táppénz nem fizet jól,ugyanakkor azon a pár napon nem múlik már az egészségem viszont fontos.Vívódok itt magammal hehe. Nézzétek el nekem,vízöntő a horoszkópom,ilyen kis vívódós vagyok. No megyek megfőzöm azt a rizst,találtam egy tuti ötletet,hogyan is kell pergős rizst készíteni,kipróbálom.

 

Jó estét!

A gőzgombócot régóta ismerem, mert nagyanyám sokat főzött gyerekkoromban. Ő nevelt minket az öcsémmel. A szüleim elváltak, mi az anyánkkal voltunk. Velünk egy háztatásban élt és nevelt minket a mama. Anyám reggel elment dolgozni, késő délután jött haza. Könyvelő volt. Mama férje - nagyapám - a születésem után két évvel később halt meg tüdőrákban. Mama nagyon jól főzött, sütött. Én meg mentem, ha hívott a konyhába. Amit mi ettünk, az liszt, víz, só, élesztő összedolgozva. Sima, semmi bonyolult kelt tészta. Aztán mama betette konyharuhába a forró víz felett keresztbe tett fakanálra a megkelt gombócokat és megfőzte a gőzben. Én is sokat csinálok gombócot így, de én már erre a célra vett pároló fazékban. Van alul is, meg felül is egy-egy rostély, arra kerül a megkelt, kiszaggatott gombóc. A víz meg alul forr. Ahová főtt tészta jó köretnek, oda a knédli is jó!

Jó pár évvel ezelőtt a bécsi opera melletti Opern étteremben ettünk sült marhaszeletet, párolt szalonnás savanyú káposztával és knédlivel. A knédli a kelt gőzgombóc. Mi is annak hívtuk régen. Annyira ízlett az a "marha", hogy azóta nem egyszer van, volt már ebédre, de van mikor disznóból van a sült hús.. Főként ha az idősebbik fiunk jön, mert ő is szereti.

Feleségem tegnap sütött kalácsból készített máglyarakást, meg muffinokat, amelyeket lekvárral töltött meg sütés előtt. A kis papírokba tészta, lekvár és újfent tészta ment. A papírokat a muffinsütő tepsibe tette. Aztán a sütőben készre sült. A kalácsot a máglyarakáshoz meg én sütöttem meg péntek reggel hétre. Mire feleségem felkelt, a kalács készen volt. Egy napot szikkadt mielőtt felszeletelte és beáztatta tejbe. Ment hozzá darált dió, rumba áztatott mazsola, alma meg lekvár a tetején lévő tojáshabba, hogy ne legyen annyira "sápadt". A tojáshab a vége előtt lesz rásimítva, nehogy megégjen. A máglyarakás receptjéért nem vállalok felelősséget, mert azt én csak ettem, leszámítva a kalácssütést. A máglyarakás fele és a maffinok kétharmada még meg van. Mivel ketten vagyunk csak, sok nem fogy. Majd elfogy a következő napokban. Azért sütöttem én kalácsot, mert csütörtökön reggel a Tesco boltjában árulták a negyed kilós kalácsot 749 forintért. Mondtam feleségemnek, annyi pénzből én fél kilónál is többet sütök. Nem is vettünk boltit, jó nekünk a saját "gyártású".

Tegnap és ma nálunk párolt csirkemell volt, ázsiai édes-csilis-fahéjas-paradicsomos mártással. Mit ne mondjak, jó csípős volt. Köretnek kifőtt "kanyartészta" lett. Hivatalos neve szarvacska. A leves meg krumplis-tésztás tejleves. Abba nem kellett csilis. Szerencsére.

Én szoktam olyan hummuszfélét készíteni magamnak, de nem csicseriborsóból, hanem száraz sárgaborsóból. A tahinihez meg veszek szezámmagot, minden más van itthon. A sárgaborsót előző este beáztatom, másnap megfőzöm. A szezámmagot száraz serpenyőben kissé megpirítom, majd megőrlöm olyan régi kávéőrlővel, ami a fűszerek őrléséhez van megtartva. A többi már ízesítés dolga. Ki mit ad hozzá.

Nem régen jöttem a játékba. Ahogy visszaemlékezek, asszem 2010 júniusa volt. Annak is lassan tizennégy éve lesz. Egyszer kimaradtam majdnem egy évig, de csak-csak visszajöttem.

Jó éjt!

 

Na sziasztok!
Nem voltatok ma valami aktívak itt a fórumban,dehát vasárnap az család nap. Rizs megfőtt, tényleg egész jó kis pergős lett,végre olyan amilyet szerettem volna.

Szia kedves Gobio gazda!
Te is régi motoros vagy akkor a játékban. Nagyon jó kis ételeket készítettetek. Gőzgombócot sosem ettem,sem knédlit nem hogy készítettem volna. Én nagymamám olyan sült húst csinált ami a saját zsírjában sült és a zsírt is hetekig ettük kenyérrel. azóta se tudom hogyan csinálja/csinálta és sehol sem találok receptet,leírást,azt se tudom milyen husiból csinálta. márványos sütit is csinált. azt se tudom és sajnos mostmár olyan idős szegénykém,hogy nincs már ereje megtanítani. Én gyerekként a kertet bújtam a jószágok között sürgölődtem meg a növényeket rendezgettem, a sütés főzés most felnőtt koromra érett meg bennem, hogy szükségét érezzem, én az egyszerűbb ételeket szeretem, tojásos nokedli, húsleves, pörkölt, sülthús, krumplistészta, stb nem szeretem a túl időigényes pepecselős ételeket elkészíteni ugyanakkor meg van amikor kedvem támad. töltött csirkecomb, töltött rántott gomba. Most valami egyszerűbbet készítenék, de még fogalmam, ötletem sincs, hogy mit is. Talán tarhonyás húst, még nem tudom, meg nem is egyszerű, így, hogy kétfélét kell készítsek a férjemnek húsmentest. Mondjuk olyan "kényelmes és kiváltságos" helyzetben vagyunk, hogy nem kényszerülök minden alkalommal főzni, mert ő kifőzdében eszik én meg rendelek, de mindig lelki furdalásom van, hogy jó háziasszony szeretnék lenni aki főz. Sokszor ötletem sincs mit. Holnap megyek doktornénihez reggel 8ra,kiderül mi lesz enged e dolgozni vagy sem, én inkább maradnék itthon még egy két napot, meglátjuk sikerül e megegyezni.
Mindenkinek szép estét,holnap felnézek,Most megyünk filmet nézni.Jóéjt gazdák

 

Szia!
Ma egy kicsit hanyagoltam a farmot meg a fórumot is.
Kicsit dolgoztam az alsó lakáson, az elkészült 3 polcot festettem le. Holnap veszek tartó konzolt, mert kifogytam és akkor
fölszerelem. Ha az megvan akkor már látom, hogy mennyi kell még polcból és összeállítom.

Igen kertes családi házban lakom, csendes környéken, jó közlekedési lehetőségekkel (3 percre vannak a megállók).
A kert nem túl nagy van a virágos rész és még egy kis veteménynek is van hely. És van 10 méter málnásom szedresem.
Amióta megy felújítás a kertben a lakásból kipakolt holmik meg lomok vannak. De remélem most nyáron már a kerttel is tudok foglalkozni.
Amúgy egy ismerősöm a 2. emeleten az erkélyen termeszt paradicsomot.

Csodálkozom, hogy nem ismerd a répás almás csatnit. Használatával 2-vel nő a növény termés.
A bónusz rekesz gyémánt részébe tudod elhelyezni, úgy hogy a rekeszre kattintasz és akkor beadja azokat termékeket
amik elhelyezhető benn. Kiválasztod a csatnit és leokézod. Vagy bemész a pajtába, kikeresed a csatnit és el fogyasztasz egyet.
Egy csatninak 18 órán keresztül tart a hatása.
Most már annyi elem van játékban, hogy szerintem már mindenki helyhiánnyal küzd.
A találkozót én is várom.

 

Jó reggelt!

Ritka nagy szél van nálunk. Illetve nem is annyira ritka, mert itt majdnem mindig szél van. De jelenleg 50 km/ó a széllökések nagysága, amit sokallok. Nekem nem kellett beletennem a kabátzsebembe féltéglákat, de a vékonyabb egyéneknek ajánlott. Ekkora szélben nem mehetek a táltosommal, csak gyalog bandukolhatok. Ha a szél a közepest eléri, a kerékpár számomra nem ajánlott, tiltott dolog.

Bár a városközpontban tanyázok, panel ötödik emeletén, azért én is termelgetek valamit az erkélyen. Tavaly tavasszal a kisebbik unokám hozott olyan paprika és paradicsom palántákat, amit Ő ültetett el azokból, amiket ettek az ősszel, télen és félretették az érett magokat. Nagy cserépben elültettem és meg is maradtak. De sajnos a paradicsomról kiderült, hogy apró, pici fürtöske, koktélparadicsom, a paprika meg csípős cseresznyepaprika. Mondta a menyem, hogy azt nem tudják MI fog megnőni, csak azt, hogy paprika és paradicsom. Beérett, leszedtük, megettük. Gyerekkoromban a város közepén éltem, ott a zárt udvarban nem volt sem kert, sem állatok, legfeljebb a gang korlátjára akasztott edényekben láthattam virágokat. Szemben volt egy nagy park, művelni azt sem lehetett. Aztán hetvenegyben idejöttem dolgozni. Megismertem egy lányt, akivel összejöttünk, össze is házasodtunk 1976 áprilisában. Azóta is együtt élünk, megöregedve, minden istenverte betegséggel "megáldva". De még élünk. Az is valami. Egyikünk sem vegetariánus, megeszünk majdnem mindent. Kevés kivétel van nekem, például a sóska, amit én kiirtatnák a világból. De nem szeretem sem a kivit, sem az ananászt. A tenger gyümölcsei lehet, hogy finomak, a fiaink és családtagjaik szerint nagyon finomak, de nekem semmiféle pondró, féreg nem megy le a torkomon, HA TUDOM, hogy mi az. A paprikás krumplit hetente ötször is meg tudnám enni ebédre. A feleségem nem, ő szeret változatosan étkezni. Viszont minden nap eszek legalább egy almát. Ha van alma, akkor nekem van gyümölcs.

Megyek és eszek valamit reggelire. Megnézem a hűtőszekrényt, mi is a kínálat. Van zsír, amiben röfi húsa sült, van olyan is, ami bolti, de nem hófehér, hanem kisütött zsír. Azt is szeretem. Feleségem meg a kacsazsírra esküszik. Van más is, nem éhezünk. Mai ebéd carbonara lesz, valami levessel. A levest majd feleségem kitalálja. Azt nehezebb, mint a másodikat.

Szép napot mindenkinek!

 

Sziasztok!

Voltam dokinéninél,sajnos az enyém nyugdíjba vonul,pedig nagyon szerettem,amíg nem tudják ki lesz az utódja helyettesítés van. Ez a doktornéni is nagyon alapos és kedves normális, megvizsgált, szerdáig még azt mondta maradjak,ha bármi van menjek vissza. Szerencsére már jobban vagyok csak az orrom dugul még mindig meg köhögök kicsit,de így legalább biztosan meggyógyulok és nem esek vissza,mert a munkahelyen is beteg mindenki. Itt is iszonyatosan erős a szél,nem is dugom ki az orromat se elég annyira míg szellőztetek.Remélem ez a nagy szél elviszi a felhőket és meghozza a tavaszt. Alcsútdobozi arborétumba tervezünk menni majd ha meggyógyultunk hóvirág ünnepre,talán jövőhéten már lesznek.
Az ebéd rizs lesz lencsefasírttal. sajnos a húsvásárlás elmaradt,majd talán este leugrok férjemmel és holnap csinálok egy kis tarhonyás husit,bár tarhonyát még életemben nem készítettem,itt az ideje elkezdeni.

Csaba,nagyon köszönöm a tanácsot a csatnival kapcsolatban,el is kezdtem használni.Jó polcszerelést neked. Könyvespolc lesz vagy egyéb tároló? Említetted,hogy a kezdetek óta játszol,mikor kezdődött a farmerama?

Gobio,jó olvasni soraidat,hogy megtaláltad a szerelmet,ami azóta is töretlen. Én is így vagyok a férjemmel,nem tudom már elképzelni az életemet nélküle. Az ételeket illetően én sem vagyok finnyás,mindent megeszem. Említetted a zsírban sült röfihúst,ezt ti készítettétek? leírnád hogy hogyan? Röfinek melyik része szükséges hozzá? Szívesen készítenék én is. A sült zsír nekem is van itthon azt jobban szeretem, a bolti fehér zsírtól megundorodtam olyan volt legutóbb az állaga. Régen a szegények eledele volt manapság meg aranyárban van a zsír is.

Edina az a 2000 palánta valóban nagy munka lehetett.Halat én is szeretem,szardíniát,tonhalat szoktam enni.Vendéglátásban dolgozol,hogy éjjelre mész?

Sajnos nekünk nincs erkélyünk, így a zöldségtermesztés elmarad.az orchideáimba próbálok életet verni,át kell ültessem őket,de nem kaptam orchideaföldet még a sárkányfám is úgy döntött,hogy elengedi magát,3éve van meg,most egyszercsak felpuhult a szára és elnyeklett pedig tavasszal terveztem átültetni őt is. Aloeverám kirohadt,pedig nem öntöztem agyon. még van egy erdei ibolyám, az hol összecsoffad hol felélénkül,de még él és megmentettem egy trombitavirágot,szegényt a lépcsőházba hajították, olyan szép nagy volt, nem volt szívem veszni hagyni, olyan kis hálás már két új levelet is hozott,de őt is át kell ültessem mert kinőtte a helyét. várom a tavaszt, szeretem,minden nől,virágzik megújul.
Olyan aranyosak vagytok,elhalmoztok mindenféle ajándékkal itt a játékban, csak egyenlőre pislogok,remélem idővel fogom tudni viszonozni is. Barkácscuccot kezdtem el gyűjteni, mert valóban rengeteg kell ezekhez a mindenféle vadas meg fűvészkertek bővítéséhez. Teliholdas egyik farmomon pont meglett volna a szentjánosbogárra való erre bezárt. Ilyen a szerencsém,majd legközelebb, ott is van mit tenni mire bővíteni fogom tudni a területet. Lámpácskákat gyújtogatom. a cukorkáim nem nagyon gyűlnek,de nem is bánom, bele kell rázódni ebbe újra. Nagyon ijesztő hangja van itt a szélnek ahogy süvít, mindjárt kapcsolok is valami zenét,rosszabb vagyok mint a kutya, nagyon tudok félni a viharoktól.

 

Sziasztok Kedvesek!
a gratulációtokat és a jókívánságaitokat!
Minden szépet és jót kívánok én is nektek!

 

Edinám, Igyekszem gyógyulni, inhalálni szoktam,de az sem segít igazán.Lassacskán már jobban leszek.
Téged meg nem irigyellek a munkáid miatt, én nem bírnám, elég nekem ez az egy munkahely, mellette csinálom hobbi szinten a kutyakozmetikát,meg most elkezdtem ezt az állatorvos asszisztens tanfolyamot, ami úgy néz ki elég nagy pénzkidobás volt, mert elhelyezkedni a szakmában még csak-csak-de minimálbért fizetnek. Arra jó lesz ha minden kötél szakad,van mihez nyúlni és nem mellesleg az állatokat szeretem.

Kivasaltam,rendbetettem a ruhásszekrényemet,mert már eluralkodott a káosz. Most gondolkodom kellene valamit ebédelni is,de annyira nem kívánom én ezt a lencsefasírtot.A környéken meg nincs jó kifőzde ahonnan igazi jó házi kajákat lehetne rendelni,ami van az meg nem finom és még drága is.marad a főzés. Este megyünk vásárolni husikát,csak még azt nem tudom milyen husikát vegyek.Annyi minden főznék a pörkölttől kezdve a zsírban sült húsig hogy csak na de maradok a tarhonyás husinál szerintem

 

Jó estét!

Én már túl vagyok a munkás éveimen. Csak itthon dolgozok már, "élvezem" a nyugdíjat. (Csak az a sok kórság, ami a korral jár, ne lenne!) Mivel az egészségi állapotom nem túl jó, semmi másodállást nem tudnák vállalni. Amit meg tudnák, azt nem keresik. Szerencsére van annyi nyugdíj, hogy abból - meg a feleségem nyugdíjából - ki tudunk jönni. Gyerekeket már nem nevelünk, ők is nagyok, már nekik is van, hát nem költünk túl sokat. Elvagyunk, mint a befőtt. Nem lennék mai fiatal, mert a kilátásuk, ahogy én látom, nem túl rózsás. Jó munkahelyet találni nehéz, lakhatás megoldása a mai árak és bérek mellett .....

A betegek gyógyuljanak meg, mert betegnek lenni nem jó! Jó éjt mindenkinek!

 

Szia!
Az alsó szinten a régi padlásfeljárónak annó a tetőtér beépítésnél megszűnt a funkciója, igy egy ajtót nyitottam rá a konyha felé
és egy kis műhelyt alakítok ki belőle és most ennek a polcait csinálom.
Meg az asszony őskövület stelázsiját újítom föl.
Hogy mikor kezdődött a farmeráma nem tudom már nem emlékszem olyan régen volt és nem ezzel a farmommal kezdtem
a játékot. Az első farmomat még az iviv alól regisztráltam.

Engem már nem érint, de bizony nehéz munkahelyet találni. Nrm árt ha az embernek van összeköttetése vagy prötekciója,
Például engem az utolsó munkahelyemre egyik farmos szomszédom férje vitt be.
És bizony volt olyan időszak amikor az öttagú családunkból négyen voltunk munkanélküliek és a nejem nyugdíjából
éltünk, mit éltünk vegetáltunk.

Mielőbbi gyógyulást kívánok.
nem akartunk dolgozni.

 

A kutyakozmetikus tanfolyammal is hasonló képpen voltam, de nem hagytam annyiban, mert imádom a kutyáka és a férjem mellett megtehettem, hogy beszereztem a szükséges eszközeimet és hobby szinten de elkezdtem.Vállalkozó szeretnék lenni,most ennek a kiépítésén dolgozom. Az építkezés sem egyszerű és nem szégyen,én is sok helyen megálltam a helyem,én a kereskedelemben dolgoztam de voltam fekete mosogató is sőt lovász is meg szendvicskészítő és eladó,adatrögzítő, és raktáros. most a logisztika. Szerintem jó dolog,hogy több helyen is megálljuk a helyünket, sosem lehet tudni merre visz a szél,mikor kell hasznát venni.

A sok kórság ellen sokat segít a rendszeres mozgás,a pozitív gondolkodás és az egészséges táplálkozás.A gyermekek seegítenek azért amiben tudnak remélem. Azért a nyugdíjjasoknak sem könnyű ám. Mivel foglalkoztál mikor dolgoztál?

Akkor nem unatkozol,mit bütykölsz majd a műhelyben?
A farmerama tényleg iwiw alatt futott,de rég is volt, lehet még én is onnan regisztráltam, nem ma volt az biztos.
Ha az ember tanult nem nehéz munkahelyet találni, ha van képzettség,mondjuk én a legtöbbször hosszú távú munkalehetőségeket szeretem. A leghosszabb az a könyves raktári munkahelyem volt eddig a maga 6 évével. Idén nyáron váltottam erre a szemüveglencsés raktárra,ami baromira tetszik,mert nem nehéz fizikai munka hanem inkább szellemileg fáraszt le,de szeretem fitten tartja az elmét,sok dolgot kell fejben tartani. a munkakeresés nem tudom mennyire lehet nehéz,nyilván akarni is kell és attól is függ milyen helyzetben van az ember. Válogathat vagy az első szembejövő lehetőséget meg kell fogja. Mindkettőt megtapasztaltam már és hálás vagyok az életnek,hogy most nem ilyen helyzetben vagyok. Nekem is volt olyan időszakom fiat koromban amikor nem akartam dolgozni,de szerencsére hamar benőtt a fejem lágya és az élet rákényszerített,hogy igen is fontos a fix munkahely.

Na végre kezdem kapisgálni ezt az eventet, istenemre mondom, ilyenkor olyan öregnek érzem magamat mikor egy egyszerű játékon nem tudok eligazodni, azelőtt ezek a technika dolgok nem jelentettek akadályt nekem, manapság már egy üzenet megírása,egy program keresése is gondot okoz. Itt röhögök magamon,hogy most jöttem rá,hogy nem mindegy ám melyik lámpácskát gyújtom fel,sőt hogy van itten kirakós játék is. Nem tudom meddig tart ez az event, de a végére már élvezem is

 

Egy kis barkács műhelyt tervezek és főleg elektronikával foglalkozom.
Az hogy valaki tanult nem jelent semmit. A nagy fiam diplomás vegyész, a kisebbik fiam informatikus technikus, a lányom cukrász.
És akkor mégsem tudtak elhelyezkedni, ők mert pályakezdők voltak én meg a korom miatt,
Most már jó munkahelyeik vannak az is ismeretség illetve véletlen segítségével. És a lányom kivételével nem a szakmájukban dolgoznak.
A véletlen a lányomat segítette munkához.

 

Ne vedd vér komolyan a játékot, semmilyen téren. Mit veszítettél? Tp-t, ATP-t, Fa-t? Mihez viszonyítva veszítetted a farmos dolgokat? Mi a mérce? Van egyáltalán? Semmit nem veszítettél, elkötelezettséged sincs a játék felé, semmilyen formában. Senki nem vár el tőled semmit, senki nem ír elő semmit a játékoddal kapcsolatban. Nem rabszolga vagy, hanem szabad ember, szabad akarattal. Ne legyél rabja a játéknak, mert így is szalad az idő! Játssz mértékkel! Fogd fel lazábban. Várjuk folyamatosan az eventeket, akciókat, fejlesztéseket, (hibákat),nap mint nap, közben meg a napok csak elsuhannak mellettünk a játékban, valós életbeli értékes események nélkül! Amúgy is most jó idő van! Tessék menni sétálgatni egy keveset. Ne a játék legyen az elsődleges dolog, ami a szabadidődet meghatározza. Rendszeresen járok moziba, színházba, kerékpározni, motorozni, kirándulni, családdal, haverokkal, szomszédokkal.

 

Jó reggelt!

Igen, ne legyen az ember a farmja rabszolgája. Csak akkor és csak addig szorgalmatoskodjon, míg örömet talál benne. Ha már úgy érzi, hogy kötelesség, akkor ajánlok egy kis szünetet. Aztán ha hiányzik, akkor ismét lehet tenni-venni a birtokon. Én is kihagytam majdnem egy évet a farmolással. Máig nem bántam meg. Régebben az eventeket vártuk, mikor lesz már. Mert akkor ritkaság volt, nem úgy, mint mostanság. Egyszerre több is fut. Pár éve elgondolkodtam azon, kell-e az eventeket mindig csinálnom? Úgy döntöttem, hogy nem, kihagyom azt, ami nem tetszik. Aztán egyre több nem tetszett, egyre többet hagytam ki. Most meg ritkaság, ha belevágok. Túl feszített, túl sok időt, odafigyelést kívánnak vagy pénzt. A legdrágább szerintem az idő, mert azt másra is fordíthatom, a feleségemre, a gyerekeimre meg az unokáimra. Esetleg magamra.

Az első munkahelyemen harmincegy évnél többet töltöttem el. Egy vegyi üzem volt. Az egyik gyáregységben töltöttem el az ottani munkaviszonyomat. Voltam másfél hónapig kezelő az egyik üzemben, majd a műszakvezetőket helyettesítettem és másfél év munkaviszony után én lettem az egyik műszakos műszakvezető. Éjjel, nappal, hétköznap és ünnepnap, mert ott megállás nem lehetett. Ha megállt volna csak egy hétre is a gyártás, már nem lehetett volna újraindítani. Két év katonaság következett, pontosan 730 nap. Leszereltem, összeházasodtunk a feleségemmel. Született két fiunk. Amikor a kisebbik épp egy éves lett, az üzemvezetőnek a helyettese lettem. További öt év után a gyáregység gyártásközi ellenőrzését vettem át és irányítottam addig, míg le nem állt a gyártás 2002-ben. Négyszáz ember munkája szűnt meg, közte az enyém is. Ötven éves voltam, azt hittem, hogy ennyi év munkaviszony után, harminc év vezetői tapasztalattal a hátam mögött nem lesz gond az elhelyezkedéssel. Nagyon tévedtem! A legnagyobb gond az volt, hogy idős lettem, nem voltam már fiatal. A végzettségem hol kevés volt, mert nem volt diplomám, hol meg sok volt, mert az adott munkakör betöltéséhez túlképzett voltam. Fél év munkanélküliséget követően úgy tudtam elhelyezkedni, hogy az egyik ismerősöm ismerőse segített, ajánlott be a leendő munkahelyemre. Ott másfél év után leépítés lett, mert a munkahelyek egy részét automatizálták, az adott munkakört ellátókat pedig elküldték. Mérnökök, technikusok lettek munkanélküliek, én nem, mert "szagot fogtam" és felmondtam. Egy másik, gépipari gyárba hívtak és én mentem azonnal. Öt évet húztam le, de jött a kettőezernyolcas gazdasági világválság. Ismét lapátra kerültem Újabb fél év keresést követően kaptam megint csak munkahelyet, addig ismét munkanélküli voltam. Ötvenhét évesen kilátástalannak látszott a tovább. Szerencsém volt, véletlenül be tudtak ajánlani arra a munkahelyre, amely az utolsó lett számomra. Ott is több, mint öt évet dolgoztam. Rosszul nem teljesíthettem, mert az első munkahelyemen kétszeres kiváló dolgozó voltam, itt meg két év után harmadszorra is az lettem. Váratlanul ért, nem számítottam rá. Isten bizony, majdnem elsírtam magamat. Nem is akartak nyugdíjba engedni, azt akarták, csináljam tovább, megy ez nekem. Az igaz, ötvennyolc évesen tanultam meg egy számítógép-vezérlésű koordinátamérőgép programozását. Programoztam a gépet és mértem is vele sokat. A gép pontossága 2 mikron volt. (Az a milliméternek ötszázad része. Az emberi hajszál nagyjából nyolcvan mikron vastag. ) Nem okozott gondot, volt térlátásom, ismertem, tanultam ábrázoló geometriát (is), ráadásul szerettem is az "ábrist". Szerencsére olyan középfokú műszaki végzettségem van, amivel sok mindenhez értek egy kicsit. Sokfélét tanultunk. Ritka, mint a fehér holló az ilyen végzettségű egyén. Harminc évig volt az a technikum, ahová jártam. Nem is lesz olyan több.

Mind a két fiunk jó tanuló volt, mind a kettő villamosipari technikumba ment, majd mind a kettő a műegyetem villamosmérnöki karán végzett. De egyik sem villamosmérnökként dolgozik. Az idősebbik programozik, a fiatalabbik meg minőségbiztosítással foglalkozik régóta. A feleségem tizenegy évet dolgozott a szakmájában, utána már mással foglalkozott. Nekem abban szerencsém volt, hogy mivel sok mindent tanultam, mindig a szakmában dolgoztam. Elsősorban kohász, másodsorban vegyész, harmadsorban gépész vagyok. Egy kicsi ebből is, meg egy kicsi abból is. Nem lehet eladni egyik területen sem. Most már kilenc éve is elmúlt, hogy letettem a lantot.

 

Szia!
1995 február 23-tól dolgozok a jelenlegi munkahelyemen...92-ben szabadultam az iskolából, ez a második munkahelyem, mondhatni a ranglétra tetején vagyok...én sem váltanék, a pénz sosem motivált, sokan csábítottak de valamiért itt ragadtam...

 

Jó napot!

Voltam kint vásárolni. Amit nagyon akartam akciósan, az már nem volt, tegnap elkapkodták. Vettem mást. Idő szép, napsütés és plusz nyolc fok. Szél épp, hogy van, de nem hátráltatott a haladásban.

Amikor végeztem a technikumban és elmentem az első "igazi", főállású munkahelyemre, úgy terveztem, onnan fogok nyugdíjba vonulni. De az élet közbeszólt. Még lett négy, közte volt egy rabszolgakereskedő cég is, mert másként nem vettek volna fel az utolsó munkahelyemre. Amikor kiderült, hogy a kölcsönzött dolgozó tud jól dolgozni, akkor fél év sem telt el és felvettek nem határozott idejű/állandó dolgozónak. Diákkoromban egy cégnél voltam háromszor üzemgyakorlaton, oda mentem a technikum után dolgozni. De még a technikumi évek alatt is mentem nyáron diákként dolgozni egy nagy ipari vállalathoz. A harmadik elvégzése után az az üzemvezető, ahol diákként dolgoztam, kért, hogy az iskola elvégzése után menjek hozzá. Fél évig üzemtechnikus leszek, majd azt követően műszakos műszakvezető. Ráadásul az a cég a szülővárosomban volt, van. De inkább mentem oda, ahol az üzemgyakorlatomat töltöttem. Oda is hívtak. Az első munkahelyemen összeszámoltuk, amikor odamentünk a technikumból egyszerre négyen frissen végzettek, hogy a gyáregységnél több mérnök volt, mint technikus. Mérnök tíz volt, technikus meg csak hét. Odamentünk és mi lettünk a többség. Aztán jöttek még ifjú és még ifjabb titánok a technikumból.

Mikor még hajnalban leültem írni az első mai hszt, addigra végeztem a mai ebéd főzésével. Meg persze a fekete levest is elkészítettem, mert az az első. Pityókatokány lesz ebédre, én szeretem, a feleségem megeszi. nem rajong érte, de ha kell, elfogyasztja.

 

96-98 között a párom kint dolgozott Londonba, így sikerült lakást venni 99-ben...tisztelem, becsülöm érte, hívott mennyek ki de nem mertem...nagyon honvágyas vagyok, vagy talán beszari...így a lakás megoldódott, hitel nélkül élünk, így talán könnyebb...

 

Szép jó reggelt gazdák!

Szomorúan konstatáltam,hogy végetért az event,pedig pont tegnap fedeztem fel aminijátékot benne. Na sebaj,majd legközelebb.
Holnap munka, bár még mindig nem gyógyultam meg tökéletesen, szerintem ez már csak idővel fog elmúlni, volt már hasonló vagy 4 hónapig tartott mire teljesen helyrejöttem. a munkahelyemen sajnos nagy változások vannak, a főnököm mellé hoztak egy új vezetőt, aki a főnökünk lesz, azt a hírt kaptam a többiektől, hogy nem szimpatikus, nem is mutatkozott be! Számomra érthetetlen, hogy miként akar valaki főnök lenni akinek fogalma sincsen arról miként mennek itt a dolgok. Őszintén megvallva, én reménykedek benne, hogy kicsit helyre rázza a csapatot mert ugyan 4 en vagyunk 1-2 ember mindig hiányzik, vagy beteg vagy szabadságon van. Innentől kezdve a másik 2-3 ember szenved és próbálja utolérni magát. Kíváncsi leszek milyen lesz ez az emberke. Nagyon szeretek itt dolgozni, előrelépést nem tudom hogyan érhetnék el ennél a cégnél, de ha már maradok fixen az is jó, mert szeretem a munkám. A kollégáim sajnos eléggé bele vannak fásulva, nem elég nekik a fizetés nem jó a munkaidő vagy egyéb. Én meg ilyenkor csak hallgatok mélyen, mert itt 10-re vagy délre kell járni és szabad a hétvége, a kollégák aranyosak, segítőkészek, kommunikatívak. Megtapasztaltam milyen az amikor hajnal 4 kor kell kelni, kihajtják a beled, semmibe vesznek, megaláznak, alig kapsz valami kis pénzt és nincs időd élni, mert szabadságod és beteg sem lehetsz. Persze van ezeknél még rosszabb is nem is ez a lényeg, hanem, hogy én tudok örülni a jónak ami egy picit is jobb és igyekszem a jó dolgokra összpontosítani, nem pedig a rossz dolgokon keseregni és sajnos nem tudok mit mondani a panaszáradatra csak bólogatok. Na elég lesz a munkával holnap foglalkoznom. Most még gyógyulgatok, iszom a gyömbéres citromos mézes teát, reggeliztem jó kis erdélyi szalonnát és tervezem elkészíteni a tarhonyás husit, ami receptet találtam elég bonyolultnak tűnik, de nekiveselkedek, tegnap vettem jóféle kis oldalast de azt nem merem még elkészíteni, azt se csináltam csak egyszer az is olyan lett mint a cipőtalp.
Közben aratgatok próbálom bővíteni a növénykészleteimet.
Kezdődik a kutyanyírós szezon is árakat kellett emeljek, remélem megmaradnak a vendégeim. Vasárnap lesz a férjem szülinapja, persze aznap reggel lesz a kutyanyírás, lesz kutyasétáltatás és miegymás. annyira be fog itt indulni minden, hogy időm se lesz betegnek lennem.