Nyugdíjasok - archív

Igen, Nünüke is részese volt az eseményeknek. nagyon aranyos kis baba, az anyukája is egy bájos, kedves kis nőci.

Gratulálok a titkosokhoz, vannak benne jók is!

 

Van közte olyan fa is, ami még eddig nem volt.

 

Nekem nincsenek titkosaim...igazíból semmim nincs, kevés a csillagom is, meg nem is vagyok képben.

 

A titkosokhoz csak 40 db csillagos érme kell.
Nekem ezt volt fontos kiváltani, meg is érte. Most gyűjtögetek, majd a végén meg látom mire lesz még elég.

 

Szép estét Erzsike
Gratulálok a titkosokhoz. Sima vagy prémiumos labdával játszott?

 

Ezt simával sikerült összehozni.

 

Jó reggelt kivánok!

A második napon, reggeli után, már nyolc órakor a buszon voltunk és irányba vettük Ausztriát, hogy a Riegersburgi várat megnézzük.
Bozsok felé vettük az irányt, hogy majd Rohoncnál átlépjük a határt, ami bizony igen elhanyagolt állapotot mutatott, pedig 1991, amikor megnyilt, jelentőséggel birt.Ám a schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal a jelentősége megszűnt.
Rohonc 16-ik századtól a Batthyányiaké lett és a 17-ik században épitettek egy várkastélyt is.

A busz nagyon szépen gondozott, ápolt területek mellet halad a cél állomás felé.Szőlő ültetvények, almások váltották egymást.A fákon az almák még oly hivogatóan tekingettek felénk, majd megszakadtak a sok alma alatt.S milyen óvatosak az osztrák gazdák, mert az ültetvények felett, hálók voltak kifeszitve, ezzel is elriasztva a dézsmáló madarakat.

Időközben megérkeztünk az úgynevezett Boszorkány várhoz.A vár egy 482 méter magas vulkanikus sziklára épült, ahová lifttel lehet feljutni.Én már mint rutinos felvonós, bátoritottam a kissé idegenkedő barátnőmet, hogy nem kell izgulni, semmit nem fog érezni, s egyébként is mi ez a kis magasság, a korábbi 1840 méter magashoz.. A vár kiváló erődítménynek bizonyult, soha senki nem tudta bevenni.
1822 óta a vár a Liechtenstein hercegi család birtokában van a mai napig.

A liftből kinézve(libegő)igazán impozáns látvány tárult elénk.A turista buszok, és autók kis játékformákká változtak át.Egy kis hangulatot szippantottunk a felfelé vezető úton, ám a belső termekbe nem mentünk, először a nagyon magas belépődij miatt, másodszor az érdekessége sem volt vonzó.Igy aztán, utána lehetett választani , hogy újra a liftnak becézett libegővel megyünk le, vagy pedig gyalog és gyönyörködünk a tájban.Természetesen megfelelő szabadidő állt rendelkezésünkre, ha jól tudom egy vagy másfél óra.Az idő csodálatos volt, hét ágra sütött a nap, igy aztán a lefelé menő gyalog utat választottuk, mert úgy is van idő nem kell sietni.Az volt mondva, hogy minden hol egyenesen az út, és akkor vissza jutunk a felvonó elejéhez, ahol a busz várakozott ránk.

Bár nem tettük volna, hogy gyalog vágtunk neki az útnak, mert bizony először is az út olyan egyenetlen volt, ezek a nagy követ, nagyon kellett figyelni, hogy miként lép az ember, nehogy véletlenül félre lépjen.Itt még csak nagyok voltak a lábunk alatt a kövek, de ahogy haladtunk lefelé, úgy csökkent a nagyságuk, és a lejtő is úgy durvult le.
Ám a látnivaló némileg feledtette velünk az út nehézségeit.A szőlő sorok egyenessége, az apró kis szalma bálák,az út fehérsége, ami a házhoz vezetett.
Egy darabig még a csoporttal menetünk, de aztán olyan sokat fotóztak, és minden bokornál megálltak, hogy mi úgy döntöttünk, hogy akkor elindulunk egyedül (négyen) lefelé, és majd a busznál találkozunk.Mentünk is szépen, ahogy az út vezetett, csak valahogy már nagyon hosszúnak tűnt, és nem láttuk sokszor a várat sem.Kicsit meg is ijedtünk, hogy talán mégsem volt jó ötlet, hogy elindultunk egyedül.Egy háznál meg is kérdeztem, hogy merre kell menni a felvonóhoz, mire kissé szűkszavúan közölték velünk, hogy egyenesen tovább.
Aztán amikor már a házak is eltüntek mellőlünk, és következtek a kukorica táblák, kissé összeszorult a lelkünk, hogy te jó ég, ha nem érünk oda negyed kettőre a találkozó helyre és elkezdenek telefonon keresni mit mondunk majd hogy hol vagyunk , a kukorica tábla mellett.Na ez valahogy nagyon nem volt jó ötlet, a homlokunk már nem csak a melegtől gyöngyözött, hanem az izgalomtól is, hogy mi lesz, ha negyvenkét ember vár ránk és nem találnak meg.Tyű mit kapunk, ha mégis ránk lelnek.
Ám szerencsére egy újabb házzal találkoztunk, és én újra bementem és kopogtam az ajtón, semmi, kopogtam az ablakon semmi.Ám szerencsére a harmadik kisérletem úgy tűnik hangosabbra sikeredett, mert egy ifjú hölgy nézett ki az ablakon.Én kértem, mutogatva, hogy jöjjön ki.Szerencsére kijött és akkor újra az ominózus kérdés, hogy merre van a felvonó a várhoz.
Újra, tovább egyenesen.Még az volt a szerencse, hogy kérdeztem, hogy körülbelül mennyi perc, kb.tiz perc, volt a válasz.Ekkor volt már egy óra és nekünk negyed kettőre kellett vissza érni.Kukorica tábla ide, kukorica tábla oda, jött ,hogy az út ketté ágazott, igaz nem nagyon, de akkor most melyik az egyenes.Szerencsére jót választottunk, és végre megláttuk távolról a felvonót.Ez persze megkettőzte az erőnket, és szinte rohanva tettük meg az utat, ám mielőtt a buszhoz értünk gyorsan lelassitottunk, hogy semmi ne látszódjon rajtunk az elmúlt idő eseményeiből.
Öt perccel az indulási idő előtt értünk oda, és akkor jött a másik csapat is, persze nem ezzel a kerülővel, ahogy mi a hegyet megkerültük, mert ők valahol keresztben jöttek.Bántam is én, a buszban lerogytam és megittam a vizemet, és arra gondoltam, hogy mi lett volna ha.de nem volt ha mert oda értünk.

 

Üdv mindenkinek!

A mai névnap Friderika, a német Friedrich (magyarul Frigyes) férfinév női párja. (Bayer Friderika énekesnő)

1519-ben ezen a napon Magellán elindul az első sikeres világ körüli hajóútra és 1988-ban három évtized után hazatér Budapestre Faludy György költő.
1897-ben megszületett Tamási Áron Kossuth-díjas erdélyi magyar író, akadémikus, az „Ábel – trilógia” szerzője és 1950-ben Csapó Gábor magyar vízilabdázó, olimpiai bajnok.
1884-ben meghalt Leopold Fitzinger osztrák zoológus a Fővárosi Állat- és Növénykert alapítója és 2005-ben Simon Wiesenthal osztrák Holokauszt-túlélő, nácivadász.

A kaland most sem maradt el, mert veled mindig történik valami...

A bahán 25 nap alatt 5 szintet lépve elértem a 260. szintre. Rögtön ki is váltottam a goji fát és kiültettem az esőerdőbe.
Így már minden ki van váltva, amit szerettem volna. Természetesen az aranytartalék is megmaradt a banánokból, mert sose lehet tudni mi és mennyi kell a korall kiváltásához. Most már nyugodtan várom...
Az üvegházban rókagombát pakolok, mert ott korábban már megszereztem 8 bónuszt, most a 9.-re hajtok, a szuper trágyásra.

 

Szép jó reggelt, sziasztok!
Futok, amerre látok, közben végig rohanom a farmokat is. Gratulálok a szigethez, Marikának a remekül sikerült, kalandos kiránduláshoz, ha lesz időm, még elolvasom, mert most inkább csak átfutottam. kellemes, szép vasárnapot!

 

Sziasztok, szép napot mindenkinek!
Becígöltem a ládát, hogy bele tudjam tenni a bánatomat. Éjjel 2 órakor elment a kiskutya, amit ápoltam, és most nagyon rossz a közérzetem. Már ezerszer végiggondoltam, hogy miként, mit lehetett volna....de semmi okos nem jut az eszembe. Ott voltam mellette, végig simogattam, elkisértem amíg lehetett.Szegény kis menhelyi kutyus volt, megérdemelt volna egy jobb életet, de nem ez volt rendelve számára.
Most becsukom a ládát, ráülök, ha valaki jár erre, nyugodtan üljön ide mellém, könnyebben megemésztődik a szomorúság...
Most nincs is kedvem sokat írni, legyen jó napotok: Lujza

 

Szia Lujza!

Nagyon sajnálom a kiskutyát én is! De gondolj bele, mennyi fájdalomtól mentette meg a sors.....Te megtettél érte mindent, és elkísérted az örök vadászmezőkre...Most már ott szaladgál, ahol nincs fájdalom, csak szeretet....Ez vigasztaljon!
Jöttem ha kicsit elkésve is, hogy nagyon boldog születésnapot kívánjak Neked!
Az ifjú párnak meg sok boldogságot!!!
Nagyon élveztem a beszámolódat a lakodalomról.A képek nagyok jók.....várom a többit is..
Mindenkinek kellemes vasárnapot, és jó időt kívánok!

 

Szép napot mindenkinek s kívánom
Lujza veled érzek és melléd ülök a ládára. Erzsike nagyon nyomulsz utánam, mindég a sarkamba vagy én is a 260 szinten vagyok. A banánokkal várom a korall szigetet. Marika a beszámolód tetszett, s gondosan le is írtad.
Sütike ! te mindég rohansz, most már hozok neked egy csoda autót, hogy meg kíméljelek a sok szaladgálástól.

evvel gyorsan elérsz mindenhová. Ági örülök hogy te is benéztél.

 

Halihó.

Nagyon jót pihentem ebéd után a fotelben, és most frissen jöttem, hogy még egy kicsit meséljek nektek.Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én nagyon szeretek Ausztriában kirándulni, mert az a rend, tisztaság és az a sok virág, ami az ablakokban és a kertekben van, mindig szép emlékekkel tölt el.
A tegnapi felvonó megtalálás után a buszon végre megpihentünk, és mentünk tovább, mégpedig Bad Blau felé, ami egy fürdő város, s van egy pár szép Hundertwasser ház is.
Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser, akinek művészneve Százvíz Sötéttarka Békebeli Esős Nap.
Szabadon fordítva ennyit tesz.
Nekem tetszenek a szines, kicsit más épitészeti stilusban készült házai.Építészete az ún. organikus építészethez tartozik, melynek lényege, hogy az épület szerves egységet alkosson a neki otthont adó hellyel, mintegy „belőle nőjön ki". Ez mindenre vonatkozik vele kapcsolatban: az anyagára, a méretére, a színére, a stílusára.Hundertwasser házain például nincsenek lyukak vagy rések. Onnan fák vagy bokrok nőnek ki. És szín, szín, tengernyi szín a külső falakon.
Még a toalett fala is tükrözte, hogy hol járunk.
Láttunk még egy nagyon érdekes szobrot, ami egy acél vázra épitett növényzet boritotta kutat mutatott.Amikor feltört a viz, amiből a városban lévő fürdő is megépült, akkor készitették.
Ahogy nézelődtünk az úton nagy tülkölésekre figyeltünk fel, mert valami kamionos találkozó lehetett, mert egymás után suhantak el a kamionok.Igaz rakodó kocsi nélkül.

Az idő haladt és mi is indultunk tovább a Güssingi vár felé, ami egy régen kialudt vulkáni kúpon áll.1524. június 30.-án vált Güssing (Németújvár) a Batthyányak tulajdonává.A Batthyány család Magyarország egyik legrégebbi mágnáscsaládja.
Bejártuk a várat a pincétől, ahol a régi konyhai eszközöket láttuk, az emeletig.
Azt már el is felejtettem mondani, hogy itt is volt felvonó, szerencsére, csak visszafelé kellett lefelé gyalog jönni, ami a térdemnek nem volt valami élmény.
Amikor lejöttünk a várból, a téren láttuk a Dr Batthyány-Strattmann László szobrát.
Nagyon sokat tett az emberek gyógyitása terén, sokszor ingyen.Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitin.25 éves korában azonban változás következik be: elhatározza, hogy – az ő társadalmi köreiben szokatlan módon – polgári szakmát választ, és orvosnak tanul.
1898-ban saját pénzből az észak-burgenlandi Kittsee-ben (Köpcsény) található kastélya mellett modern kórházat építtet. Jövedelmének több mint kétharmad részét fekteti a kórházba, azért, hogy „kedves betegeivel” jót tehessen. Naponta 80–100 beteget kezel. Gyakran saját maga fizeti a felírt gyógyszereket és a betegei utazási költségeit is.
Batthyány-Strattmann László 1931. január 22-én hal meg.
A Ferences templomban megnéztük a családi kriptát, amely a második legnagyobb.

Újra jól elfáradva, ültünk be a buszba, hogy Kőszegre vissza hozzon minket és a jól megérdemelt vacsoránkat elfogyasztva, pihenni tudjunk.

Lujza,
felülök melléd a ládádra, de itt is csak azt tudom mondani, hogy megtettél mindent, a kiskutya már boldogan szaladgál az égi réten , és nem felejti el, hogy milyen jó voltál hozzá.

 

Tudjátok, ez az ameddig soha nem jutok el. Hogy azt érezzem, hogy mindent megtettem. Ezer kétség gyötör, hogy nem rontottam-e el valamit, hogy mit lehetett volna jobban csinálni.....
Azt hiszem ma rossz napom van, nem is kéne vele abajgatnom másokat, De jólesett kibeszélnem magamból.
Marika! Viszont a beszámolód csodás.mint mindig. Már el sem tudom mondani, hogy mennyi helyen jártam veled, hisz olvasás közben mindig úgy érzem, hogy én is ott vagyok. És még emelkedőket sem kell másznom!!!!! (nem mintha tudnékmászni)
Más téma: tegnapra végeztünk a lakodalom utáni romeltakarítással. Végre patika rend volt a lakásban, nagyon büszke voltam rá...
Ma reggel a gyerekek úgy döntöttek, hogy átrendezik a szobájukat, mert nem tetszik nekik. Most újfent úgy néz ki a ház, mint ahol keresztül vonult a 2. ukrán front.....
Holnap reggel elvonulok operába, ott legalább nyugalom van. Amikor a doktor kiabál, az maga a békesség szigete
Az eventbe megszereztem a titokfákat, szupertrágyát, szupertápot,aranybanánt, innnetől fogva csak termelgetek, majd meglátjuk elég lesz-e valamire.Ha másra nem arra jó. hogy végre feltöltöm egy kicsit a raktárat, egyébként úgysem szeretek növényt termelni.
A mai édesség stiriai metél volt nálunk, (én voltam a konyhatündér), hoztam nektek is egy kis kóstolót.

 

Lujza,
igy van ez jól, nem lehet az embernek mindig jó napja, de tudod azt szoktam gondolni, hogy a rossz után csak jó jöhet.Legalább is igy szeretném.
Ha egy kis örömet tudtam szerezni vele amit leirtam, annak nagyon örülök, mert szivesen tettem.

 

De jó, hogy eszembe juttattad! Hamarosan sort kerítek rá én is.
Ezért cserébe melléd ülök a ládára elmélkedni...

 

Nem is szól hozzám senki!Megyek is .Ráülök a ládádra, és elsirom, hogy nem jön senki, nem szól hozzám senki. Nem jövök én sem, ...........egy darabig.

 

Sziasztok!

Végre megjöttem... a kupi közepéről....

Hulla fáradt vagyok, ....

Marcsi! Miért búsulsz? Nekem sem válaszolt senki... mi több ritkán is szoktak!

Lujzi! Nagyon sok boldogságot Kívánok az ifju párnak! Sok-sok boldog esztendendőt Nekik!

Csodás és hangulatos, finomságokkal túrbozott lagzi volt! Ügyesek vagytok...

A képen megtaláltam Erikát is!

A kutyus miatt pedig szedd össze magad. Ne szomorkodj..... Rengeteg állat testét, lelkét tettétek már rendbe a dokiddal...

Erzsike! Nagyon ügyes vagy...... Én még egy "nyomorult tápot sem tudtam összehozni, pedig folyton hosszu érésüek mennek -nem értem rá- hogy lövöldözzek....

Nem is hajtok... ennyire gyér játék még nem volt a 6 év alatt.... Vagy lehet, ha áldoznék némi forintot sikerem is lenne??


Rozika! Remélem Neked is sikerűlt pár labdával célba dobni??? Csak nem az "új" lábaddal rúgtál célba?

nekem is ki kellene próbálni....


Mindenkinek s további jó dobálást..... Tatus

 

Jutus,
mi mindent csináltál, hogy igy ki vagy?A befőzés már készen van..A játékhoz nem a forint a lényeg, hanem az idő.Nincsen nemesitett növényed?Azzal lehetne hamarabb az érést elősegiteni.A fákkal pedig a Pompom virágot beseperni.Úgy gondolom, hogy nem nagy érdeklődés kisérte nálad ezt a játékot.Talán az idő hiánya miatt?
Festegetsz még?Irogatsz még?
Nem azért búsultam, hogy nem válaszoltak, hanem hogy nincs, akivel egy kicsit lehetett volna beszélgetni.Valamikor még hajdanán, amikor még én nyitottam a topikot, olyan jó pezsgő élet volt, élvezet volt bejönni.Ma már egyre kevesebb a beszélgetés, az érdeklődés.
Na mindegy, el is felejtettem, hogy a láda tetejére ülhettem volna, hogy a bánatomat elsirjam.
Megyek is, nézem egy kicsit a tévét, hátha találok valami kedvemre való filmet.További szép estét.

 

Az az igazság, hogy egész délután varrodáztam, mert egész héten nem jutottam oda a festés miatt és már égett a pofás felem, hogy még nem csináltam meg.