Épelméjűek

Sziasztok,szép napot!Évike!Örülök,hogy rendben volt a kontroll,vigyázz magadra.Kint voltam bogarászni egy kicsit a kertben,de még elég hideg van,pedig süt a nap.Mindenkinek szép napot.Tenyésztésem a mai nap is pocsék.

 

Szép napot Mindenkinek!

Ma megcsináltam a túrófánkot, a receptet itt olvastam , de sajnos már nem tudom ki küldte.Ezúton is köszönöm neki, hozzátéve, hogy egy hibája van, kevesebb idő alatt elfogy mint ahogy elkészült.Először nem tudtam mit kezdeni azzal, hogy négy marék liszt, de megoldottam "gondolomra" tettem bele lisztet.
Nagyon finom lett, engedélyezte a család, hogy minden héten kétszer csinálhatok
A tenyésztésről nem is szeretek beszélni, mert nagyon bosszant, pedig most el voltam engedve sztáppal, a majomkirálynő jóvoltából, és az én turbómalmon állandóan szupertápot kever.Ez megoldhatatlan feladat!(mármint a tenyésztős gazdakörik)

 

Évi, nagyon jó a hír, vigyázz a szemedre!

Nagyon jó volt olvasni az írásod! Humorod miatt jókat mulattam, a történet olvasásakor pedig sokszor volt olyan érzésem, hogy én is így voltam a kezdetekkor. Szeretnék több történetet tőled, bármiről!!!!!!!!!

Évi! Hozd csak a madaras történetet!

 

Gyors bejöttem mielőtt elmennék itthonról!
Évike jó hírt hoztál! Vigyázzál a szemedre nagyon,ne erőltesd túl! A madaras történetedet szívesen olvasnám!
Apropó madarak!Nem tudom írtam-e már,de hozzánk befészkelt a nyitott színbe egy feketerigó pár! Remélem picike is lesz az idén!

Imi,még egyszer elolvastam a net "históriádat" Le a kalappal előtted!
Mint mindenki,én is szívesen olvasnék Tőled,bármit!

Szilvi és Mindenki!
Nálunk baromi jó idő van, a Nap nem csak világít,hanem meleget is ad! Így tavaszi kabátba megyek ma csápolni!
A hajam fúl egyenes,kicsit kirittyentettem magam...

Zsémbi,nagyon szépeket kívántál nekünk! Mi is Neked hasonló szépeket kívánunk!
De most már tényleg megyek,majd jövök valamikor!
Pusz Nektek!

 

Mivel délutáni szieszta van felénk,így a gép nálam van.Madármentős évek:Mint tudjátok nagy madárbarátok vagyunk,baleset előtt,távcsővel a nyakamban motoroztunk.Nagyon sok madarat felismertünk,katalógust vezettünk.Baleset után a lakótelepet jártuk távcsővel.Egyik téli kora délután mentem haza munkából,egy feketerigó vergődött az egyik fán,hazamentem,lementünk sétálni,közölte a párom másszak már fel a fára,mert lekell ,hogy szedjük onnan azt a madarat,hát mondtam neki ez nem fog menni,mert tuti leesek,akkor hívjunk valakit,na a szomszéd srác otthon volt szóltunk neki mi a helyzet jött is leszedte a rigót,majd hazaviszi mondta,jön az állatorvos ismerőse és megmutatja neki,de örültünk neki,jó kezekben van a madár,mentünk még pár kört majd haza és csöngetés a szomszédhoz,Madár?Kidobtuk az erkélyről,mert nincs semmi baja,hazamentünk,kinézek a konyhaablakon a madár ott pihen a hóban,na ezt nem hagyhattam lementem kis doboz,felhoztam,egy éjszakát inkább nálunk pihenjen mint a macska szájában.vizet,almát raktam a dobozba,majd kivittem az erkélyre,a doboz tetejét nem csuktam rá,kapjon levegőt,reggel megyek és nincs a dobozba semmi,elrepült úgyhogy túlélte a dobozban éjszakázást.Költözés Tinnyére,leköltöztünk,na itt aztán lesz madárvilág,már sas szemünk lett,de jó helyre jöttünk.Nyár végén kipattant az agyamból,mert nem sok madár járt felénk,vegyünk odúkat,rendeltem is egy cinkéknek és egy rozsdafarkúaknak,na ráment az ősz mire fel tudtam őket szerelni,de a helyükön van azóta is teljes siker,jöhetnek tavasszal a madarak,hát nem jöttek egész nyáron semmi.Eldöntöttük nagyon jó üzletet csináltunk,de kint hagytuk őket,rákövetkező év tavaszán jött 1 széncinke pár elkezdtek építkezni az odúba,öröm hegyek,lesznek kiscinkék 11db tojás figyelt a fészekben ,majd 11 kiscinke,azt a csilingelést amit lerendeztek,hát valami eszméletlen volt olyan édes hangjuk volt,már kirepülés előtt voltak,mert a cinkék az utolsó pillanatig az odúban maradnak, majdnem teljes kifejlett állapotig.Egyik reggel jövök a boltból nagy csend van az odúnál,na tuti kirepültek,nézem az odút,hát nem hanem bemászott egy menyét,másra nem tudtunk gondolni és megölte az összeset,nem ette meg,csak megölte,elástam a cinkéket és tűzre az odúval.Párom mondta azért várjunk vele legalább 1 évet,hát jó,de mondtam neki több madarat nem temetek.A másik odúnál semmi mozgás,eltelt a nyár,fióka nélkül 2 év tavasz nagy mozgás a cinke odúnál.mezei verebek elfoglalták,nem cinke,de ha nincs ló jó a szamár alapon,legalább veréb fiókák lesznek,lettek is.És még után költés is.És a másik odúnál is 1 fészekalj kirepült nagyon örültünk neki.Ősszel fészek kitakarítás várjuk a tavaszt.Jöttek is a mezei verebek,meg a rozsdafarkúak.itt is ott is első fészekalj kirepülés,majd még ki sem tudtam takarítani délelőtt a fészekanyagot,már jött a következő rozsdafarkú pár,be is költöztek 5db tojást raktak,már csak pár nap volt a kikelésig megyek ki a teraszra,hogy rakjak vizet az itatóba se papus rajtam se zokni,látom ám vergődik egy rozsdafarkú tojó a kerítésen.csupasz bábbal eldobva mindent szaladtam,hogy segítsek rajta,de tiszta vér volt már a kerítés és a lábát is csak egy kis bőrdarab tartotta tőből.Gyorsan leszedtem a kerítésről és persze már közben tudta a párom,hogy gáz van,mert kiabáltam azonnal keresse ki a madárkórház telefonszámát,mert baj van,de közölték vigyem be,nem tudnak érte jönni,engedjem el.hát mondtam nem engedem el,leraktam a telefont,eszembe jutott,hogy itt nálunk van a faluban egy solymász fickó,gyorsan telefon ismerőst megkérdezni,nem tudja-e a számát,de igen azonnal adja,de én úgy bőgtem már.Felhívtam a solymászt,mondom neki itt a madár a kezemben,véres és a lábával van baj,itt van 5 tojás és jöjjön azonnal,mondta itt van 1 utcával lejjebb,mert pont bicikliznek,remek megyek lefelé viszem a madarat,na összetalálkoztunk féluton odaadtam neki,hát azt mondja vágjam le ollóval a azt a bőrdarabot ami tartja még a lábát,aztán engedjem el,Mondom neki Én??Hát én biztos nem fogom,hozok egy ollót vágd le olló víve amputáció végrehajtva,közölte a tojásokat kidobhatom,mert nem fog visszamenni.Elengedve a madár,bőgés megint,mert itt az 5 tojás dobhatom ki,másnapig nem jelentkezett a kis tojó,de másnap délelőtt visszajött ráült a tojásokra és kiköltötte mindet.1 lábbal szedegedte a rovarokat etette a kicsiket,bőgés megint,mert most örömömben,hogy azért ezt is sikerült megoldani.Kíváncsi leszek tavasszal visszajön-e.Hát ez a madaras eseteim

 

Sziasztok! be robogtam....hatalmas élvezettel olvastam írásaitokat, Évi beszámolóját, a hétvégi programokat,a túrófánkot....Zsémbi kedves , szépséges jókívánságait...nagyon jó, hogy végre ide értem! Kedves Imi! Nem lehet csak úgy egyszerűen el menni melletted, mert egy apró méltatás semmiképpen nem elegendő remek írásod dícséretére! Kétszer egymás után el olvastam, mert azt hittem, megam írtam az elejét, vagy rólam írtad???? Én is tudnék mesélni a kezdetekről, de a harc a géppel, az összes program egyszerre való használata, az összes ablak nyitogatása-Mikor a fiam me g kérdezte, hát te mit csinálsz? Szellőztetsz, hogy ennyi ablak van nyitva?? --Szóval, észbontóan jó, ahogy le írtad az eseményeket, a saját, egyéni stílusodban, amit imádok!!!!!

Miközben olvastam az eseményeket, magam is bele kerültem, és némi nosztalgiával éltám át újra a kezdeti nehézségeket, eszembe jutottak olyan balfogások, melyeket véghezvittem, meg a sok öröm, amikor valami sikerült..

Éppen én is így voltam, hogy azért is megmutatom alapon, mindent bele, éjjel is vertem a gépet......

Annyit tennék hozzá, hogy a fiam szoftver fejlesztő, abban az időben informatikus volt, tehát, nagyon magasan állt a dolgokhoz.

Próbáltam haladni, és elég szépen bele is tanultam a gépezésbe, amikor jött az oviba a felhívás, hogy számtek suli indul. Azonnal jelentkeztem...nem akarom hosszúra nyújtani, de a legnagyobb siker élményem az volt, amikor meg csináltam az első fényképes videómat, és el küldtem a fiamnak, annyit írt vissza, hogy GRATULÁLOK! És két smile fejet mellékelt, amelyek fejet hajtanak...kicsit vicces, de annyira meghatódtam, hogy nevetve sírtam, mert eza fiamnál hatalmas nagy elismerés volt.

Azóta is imádom a netet, és nem hiszem, hogy tudnék nélküle létezni.

Az olvasást enm hagytam abba, mert este lefekvéskor mindig olvasok, de stílusosan e-book-ot.
Klári kérdésére válaszom, pillanatnyilag Thomas Harris: Hannibál című könyvét olvasom, az éjszaka be is fejezem.

Na, én is sok voltam, de Imi kihozta belőlem az emlékezés sorait. Köszi, hogy meg nevettettél, és kikapcsoltam minden negatív gondolatot, amíg olvastam ezt a fantasztikus hsz-t, és természetesen nálam is OSCAR-díjas!!!

Kelelmes, szép délutánt, vidám estét, Klárinak jó bulizást, és Mindenkinek jó játékot!

 

Egy barátom is próbálta etetni télen a madarakat etetőben fára téve, de csak akkor ettek igazán ha a fa alá szórta a magokat.

Én biztosa írtam már itt és fotó is volt, tavasszal ültetek sok napraforgót és mikor bemagvasodnak a tányérok megjelennek a tengelicék csapatostul és hetekig itt himbálódzanak a tányérra függeszkedve, lefelé lógva, csipegetik a napraforgót. A rozsdafarkú nagyon elterjedt vagy 10 év óta, azok meg a gangot tartó oszlopok tetejére raktak fészket és ott nevelték a fiókákat.
A rozsdafarkúakkal itt is előfordultak balesetek mert a fiókák nagyon bénák, napokig a földön vagy földközeli tárgyakon ülögetnek nem mernek/tudnak még felrepülni és hát macska özön van minden felé, éjjel nem őrizhetem a kis fiókákat.

Nagyon köszönöm örülök, hogy a kis vissza emlékezésemmel neked is jó perceket szerezhettem. A kezdeti sikereknek én is tudtam felhőtlenül örülni!

 

Nagyon jó volt olvasni benneteket, tegnap Imi, ma Szylvia, remek volt. Rövidesen novelláskötetet adhattok ki. Nagyon tetszett

 

Olyan aranyosak! A fiamék is cinkéztek. Kint volt egy odú egy félbevágott almafa törzsén, egy cinkepár beköltözött, 11 tojást raktak, etették, kirepültek egészségesen. Még vagy két napig az odú közelében éltek, aztán elrepültek. A fiam megnézte az odút pár nap múlva, megint tele volt tojással. Már kezdtek pelyhesedni, mikor - épp ott voltam náluk - látom, hogy a földön van az odú. Valami hülye macska leverte. Vettem egy kertészkesztyűt, hogy ne az emberszag legyen és visszaraktam őket. Szülők jöttek is, de sajnos másnap is leverte valami. Kiderült, hogy nem volt rögzítve az odú. Így a második fészekalja nem maradt meg.

Nagyban hasonlít a történetünk, én is az óvodában ajánlott (csak 20 %-át kellett fizetni) tanfolyam segítségével kezdtem, a fiam "ellenőrzött". Nekem az volt a jó, hogy azt mondta: "Anyu, nem tudod elrontani, ne aggódj! Ha végképp nem tudsz mit kezdeni vele, kapcsold ki!" Imi! Én kikapcsoltam, nem a dugót húztam ki.

Látjátok, egy-két történet és előhozzák az emlékeket belőlem is.

 

Üdv mindenkinek!

Reggel beugrottam és megláttam Imi írását. Azonnal el is viharzottam , mert ezt csak úgy egy pillanat alatt nem lehet átfutni. Ehhez idő és figyelem kell.
Nem bántam meg a várakozást egy kis szabadidőre...
Minden sorát élvezettel olvastam, ezek után egyre inkább várom a hohós történetet...

 

Nekem is van egy vastag határidő naplóm, és bele olvasgattam...akkorákat röhögtem, hogy nem igaz.... Kijelölés, jobb gomb, másolás, beillesztés, album jelölése.. Régen volt....

Szilvi! Ez a madaras mese sem semmi, nagyon élvezetes olvasmány! Én is sezretem a madarakat, de nem annyira, mint a cicákat, kutyusokat.....amúgy minden állatot szeretek, kivéve a békákat. Breki, ugye, nem látod éppen....

Érdekes, hogy szinte mindenki végig járta a kezdők botladozó lépéseit.. Tényleg, Imi vissza vitt egy kicsit a múltba minket.. Nekem is mondta afiam, hogy kapcsoljam ki a gépet, ha nem megy, aztán, mikor le fagyott, én is ki húztama dugót..

 

Bezony, annak is hogy tudtam örülni, ha 1 fotót egyik mappából át tettem a másikba vagy C merevlemezről a D-re?! De ez nem volt csoda mert nulláról kezdtük vagy inkább mínuszról?! A spirálfüzetről: amiket bele írtam szinte soha nem olvastam el többet mert az megragadt a kobakomban. Persze a kezdeti lépések nagyon könnyűek voltak majd később már kellett olvasnom ha olyasmit kellett megoldanom amelytől még a rendszer is össze omolhatott volna ha nem jól csinálom.

 

Sziasztok,szép estét.

Szia Rózsa!Erzsike írta le a receptet.Ugye milyen hamar el tud fogyni?Tenyésztésről én sem említek semmit.Mindig megfogadom,hogy nem tenyésztek többet mert semmi sikerélmény,de annyira szeretem.

Zsémbi!Kb 2-ig sütött aztán beborult,sajnos.És elég hideg lett.

Édesek a rigók is.Klári meg ne fázz!Azért nincs jó idő még.

Sütike!Csak ámulok,tényleg akik ennyire értenek a számítógéphez,én annyira nem értek hozzá.Mikor ide csöppentem kb 3 napig telefonos segítség és egyéb levél utasítás után tudtam felrakni a földházról a fotót. Mai napig nehézségekbe ütközöm,de azért már sokkal jobb.

Imi!De aranyosak lehettek..Igen szegény szomszéd cicája is csak les,hogy költési időszakban miért nem hagyom,hogy itt garázdálkodjon.Ültettem én is szotyit,de kb 1m-re nőttek meg,mert szerintem víz hiányuk volt,de a pici magokat így is kicsipegették a madarak..Mostanában jönnek,zöldikék,tengelicek meg verebek az etetőre és a cinkék meg nem mernek odamenni csak méltatlankodnak a távolból,pedig én is csomó magot szórok a földre direkt,hogy ne az etetőben üljenek,mert ezek megeszik a földről is ,de a cinke csak etetőről eszik,de az biztos nem olyan jó.

Köszi Rózsa.Lassan neki is kezdünk Imivel.

Mimi néni.Jaj szegények remélem már rögzitettétek az odút

Szia Erzsike!
.

Sütike!Én is szeretek minden állatot,még a békától sem félek,ha van valami kesztyű rajtam,mondjuk a csúszó mászóktól a hideg ráz.de nálam a madarak az elsők,még tüntetésen is voltam mikor az Olaszok gyilkolták a madarakat,támogatom a madártani egyesületet,2 éve örökbe fogadtam egy tartósan sérült kuvikot.Nem tud repülni,mert a villany vezeték röpképtelenné tette

Na ilyenektől félek,rendszer összeomlás stb.Már csak az olvasásától rosszul vagyok.

 

Nálam még most is van "heuréka" élményem. Aztán kiderül, hogy rég kéne tudnom.

Szilvi, már utána rögtön lecsavarozta a fiam, de úgy néz ki, újat kell majd csinálni, ebbe nem jönnek vissza.
A számítógéphez meg nem értek, csak szeretem, használom (meg tanítom ) . Persze ez így szerénytelenség, de ha a barátnőm valamiről kevesebbet tud, akkor segítek neki. Ha tudnék angolul, talán jobban menne.

Most viszont elköszönök, jó éjszakát mindnyájatoknak!

 

... és Ema kötözködött is velem, hogy mekkora a markom...

 

Bizony.Remélem Emának már jobb a kedve.

 

Nekem is azért volt a vastag napló, mert bizony, a komolyabb dolgokat vissza kellett olvasni....Még a képfelrakás kezdetén....Volt egy mappám, a neve, CSAK CICÁK. a netről gyűjtött szépséges macskás képeket tartalmazta. Egy családi bulikor akartam bele tenni a frissen készült képeket, de nem sikerült. A lányom barátja jött oda, és kértem, hogy segítsen már, mert mindig el tűnnek a képek, és újra keresem...stb. Lépésről lépésre meg mutatta, és én biztos voltam, hogy tudom....ülök a gépnél, nyomom, húzom az egeret, ,meg tolom...és közben mondom, hogy csak cicák, jelölés, behúzás, csak cicák, CSAK cicáááák....erre a fiam meg áll mellettem, és meg kérdezi, hogyminden rendben, jól vagyok???? Persze. Azóta mennek a képek, ahova kell, de a csakcicák már nincsenek meg. Csak a kellemes emlékek......

Ha lenne madaram, beszélő papagájt szeretnék.. Nagyon tetszik, a hogy ki állsz a madarakért! Én az állat bántalmazásért vagyok nagyon kiakadva, mindegy, milyen állat..aki nem szereti, hagyja békén. Nagyon szeretem őket. Egyszer volt egy süni az udvarunkban, adtam neki tejet, almát.......sokáig itt élt, aztán el tűnt. A madarakat a férjem szereti nagyon, még beszélget is velük. Szeretem, ha énekelnek.

Jó az angol a számítógép világában, és a net használtnál is sokat segít. Én is a gépezés miatt kezdtem el tanulni.
Ha nem jönnk vissza, akkor szép álmokat, jó éjszakát Mindenkinek!

 

Szia Szilvi!
Szívszorító történetet hoztál! Hallod potyognak a könnyeim! Azt hittem,hogy a tegnap esti bőgés után ma már nem fogok,tévedtem!
Nem találok szavakat! Olyan jó lelkű csajszi vagy,örülök,hogy megismertelek itt,de remélem személyesen is fogunk találkozni!

Szia Sütike!
Örömmel olvastam soraidat!

Nem is tudom nagy hirtelen,hogy mivel is kezdjem,bulibeszámoló vagy az én netes történetemmel!
Kezdem a netessel,mert én még mindég fejlesztem magam,mert sok mindent nem tudok...
2005-be kapott a fiam 1 gépet,használtan,barátoktól. Nem volt rajta net,csak játékok,egymást lökdöstük a székről ki üljön a gép elé!
Az akkori férjem,nem szép szemekkel figyelte az eseményeket...2006-ban aztán Antikám a szülinapjára kapott egy új gépet,de az apja nem engedte a netet,mert hogy a gyerek még gyerek.Persze én akartam,mert sok jót halottam,hogy ott mindent meg lehet találni. Szóval teltek a napok,nekem már kedvem se volt a géphez,mert a könyökömön jött ki a kártyajáték....
Aztán történt a párom elvesztése 2007-ben, dacból,hisztiből vagy nem tudom miért áprilisban már be volt kötve a net! Egy percre se bántam meg az akkori döntésemet!
Telepíteni nem tudok,a fiam csinálja!
A letöltés,feltöltés már megy!
Minden nap lehet tanulni valamit!
Ez egy olyan "világ",hogy megunni nem lehet!

A mai délutánom fergeteges volt!
A gyerekek nem jöttek,mert hát kijelentették ez nem az Ő "műfajuk" Mit tehettem,elmentem egyedül bulizni,mert hát párom sincs!
Nem estem hát kétségbe!
3 után indultam,nem messze kellett menni,talán 10 perc és ott is voltam! Elsőre megláttam 1 munkatársnőmet,akiszintén egyedül jött,de fél óra múlva már 6-an mentünk a szinpad elé!
Akkor még a Silver zenekar zenélt! Nem ismerem Őket,de tökjók voltak! Aztán jött 4-kor a Kaczor Feri! Na fergeteges volt a hangulat!
Tombolahúzás--nem nyertem-- megint a Silver,közbe mi kimentünk a sátorból szétnézni a kínálatok közül!
Ettünk kis kolbit,meg hurkát,meg nem tudom milyen húsételt! De le is kellett ám öblíteni! Mivel elég hideg volt már--én meg a kis tavaszi kabátba--ittunk forralt bort! 3 dlt. ittam, elég is volt! Aztán visszamentünk a Silver zenéjére táncikálni! Nagyon jó volt,közbe meg tűzijáték is volt!
Fél 7 felé,egyszer csak vége lett! Kicsit csalódva vettem ezt tudomásul,mert reggelig is maradtunk volna!
Gyors vettem a srácoknak gumicukrot meg vajkaramellát,és hazajöttem!
Összességében jó volt,csak rövid...

 

Talán megtalálják még más cinkék,Jó éjt,szép álmokat.

Sütike!Hát elképzelem,ahogy ülsz és mondogatod a fiad meg áll mögötted,nagy lehetett.Voltak papagájaim is gyerekkoromban,apukám villanyszerelő volt és volt egy házaspár madarakat tenyésztettek,papagáj,pinty stb. apu meg sokat járt hozzájuk,mert ilyen-olyan villanyt kellett szerelni,majdnem mindig papagájjal érkezett haza,még nagyanyáméknál éltünk vidéken. Na az egyik kirepült,a,másik füst mérgezést kapott,nagyapám fotelje felett volt a kalitka és nagy dohányos volt,hát nem sokáig bírta szegény madár a dohányfüstöt,sírás új papagáj érkezése öröm,majd búcsú volt a faluban kaptam egy műanyag indián fejdíszt biztos emlékeztek rá milyen volt,mert persze egy kiscsajszinak mi kell?Nem baba indián fejdísz,abban rohangáltam,majd a hokedlira fel és a papagájnak odahuhugtam mint az indiánok,papagáj nem értékelte lefordult az ülőrúdjáról és szívmegállásban meghalt,na sírás megint napokig,mert új papagáj nem lett,de nem is bánom,mert ki tudja mi lett volna velük.Sünire is van egy történet,nagyon szeretem őket,aranyos kis állatok.Még mindig nagyanyáméknál minden évben lent nyaraltam,mert anyuék dolgoztak és mégis a mamáék,kert nagyon szerettem ott lenni. Mivel irtó jó gyerek voltam,mindig az udvaron vagy a kertben túrtam a földet,volt pottyantos wc.jük bemegyek és valami motoszkálás volt ahol nem kellett volna lenni,nem részletezem tudjátok.Szóltam nagyapámnak,valami van ott,na kiszedte egy süni volt,túlélte a sokkot és évekig ott lakott a szalmába,volt egy nagyon nagy szederfájuk és hozta az egész családot 2 szülő és 6db kicsi süni utánuk,nagyon édesek voltak jöttek minden este szedrezni,leráztuk a fáról és kint ültünk a teraszon csöndben,és vártuk ,hogy jöjjenek,és jöttek.

Klári!Nem akartalak megsiratni,én is örülök,hogy megismertelek és remélem személyesen is.Örülök,hogy jól érezted magad,és ,hogy jó volt a buli meg kicsit kimozdultál Te is.Az baj,hogy ilyen rövidre sikeredett.

 

Na megnéztelek volna abban az indián fejdíszbe!
Papagájunk nekünk sose volt,csak a mamának!
Én halakat szeretnék egy jó nagy akváriumban!

Sünink az nekünk is van,Csabika már meg is simogatta! Itt lakik a nagy eperfa alatt nálunk!

Gyerekkoromban én állatorvos akartam lenni! Persze olyan aki "visszahozza" az elment állatokat!