Közlemény Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!

​

Kedves Játékosok!

Ismét eljött az a nap, amikor piros-fehér-zöldbe öltözhet a szívünk és felmelegíthet minket az a sajátos, magyar büszkeség, amit azon bátor hőseinkre emlékezve érzünk, akik az 1848-49-es forradalom idején letették a mai szabadságunk alapköveit.

***
​

A Radikális Demokraták Petőfi Sándor körül csoportosultak a Pilvax kávéházban és a nagy francia forradalomért lelkesedtek. Gyökeres változásokat akartak és nem voltak tekintettel a liberális nemesség érdekeire.

A párizsi forradalom híre 1848. március 1. napján érkezett Pozsonyba. Kossuth Lajos az alsótábla március 3-i ülésén felirati javaslatában követelte a kötelező örökváltságot, közös teherviselést, független nemzeti kormányt. Követeléseiben benne volt a Habsburg monarchia kereteinek fenntartása, de új, polgári tartalommal.

Az udvar az országgyűlés feloszlatását mérlegelte. Annak érdekében, hogy időt nyerjenek, István nádort és helyetteseit Bécsbe rendelték, így nem volt, aki a főrendi táblát összehívja.

A bécsi forradalom új helyzetet teremtett. Március 14-én Kossuth indítványára a 12 ponttal összecsengő javaslatot a főrendek elfogadták. Megállapodtak, hogy másnap Kossuth vezetésével egy bizottság Pozsonyból Bécsbe viszi a javaslatot, hogy elfogadtassák V. Ferdinánddal. A forradalom híre Pesten is felgyorsította az eseményeket. Március 15-én Petőfi és köre utcai tüntetéssel adott hangot követeléseinek, a hozzájuk csatlakozott húszezres tömeg segítségével fogadtatták el a 12 pontot.

,, Mit kiván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
3. Évenkinti országgyülést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék. képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!”
​

Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót Pest városának alpolgármestere és mások álltak a mozgalom élére és így vált az országos jelentőségűvé. A forrongó nép legelső teendője volt a nemzetőrség azonnali életbeléptetését követelni, s ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek, néhány óra alatt több ezer aláírás gyűlt össze.

Ez idő alatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban – hallva a Pest-Budán történtekről – kénytelen volt engedni.

Még március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt.

Az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott áprilisi törvényeket az uralkodó, V. Ferdinánd király április 11-én szentesítette. Ez fordulópontot jelentett a magyar történelemben, az ország gazdasági-politikai-kormányzási rendszere óriási változáson ment keresztül. Az áprilisi törvények alapján Magyarország csaknem független ország lett. Kimondták Magyarország és Erdély egyesülését. A törvények biztosították a polgári fejlődést, a felzárkózási lehetőséget nyugathoz.

,,Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a bilincs ... Vagy van olyan együgyű, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága?
Üdvez légy születésed napján, magyar szabadság! először is én üdvezellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvözellek oly magas örömmel, a milyen mély volt fájdalmam, midőn nélkülöztünk tégedet!” (Petőfi Sándor)

***
​

Emlékezzünk a bátrakra, a forradalmi ifjúságra! Ma jártatok-keltetekben tűzzétek fel és viseljétek hazafias érzelmektől túlfűtve a kokárdát, hadd tudja meg az egész világ: ez a mi hazánk, amiért a mi őseink harcoltak, büszkék vagyunk rájuk és megvédjük a tőlük kapott örökségünket!

Elfogadjuk, hogy minden korszaknak megvannak a maga nehézségei és küzdelmei, tudjuk, hogy nem születik minden érában ehhez a harchoz Kossuth Lajos, Széchenyi István, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Eötvös József, Deák Ferenc és Irinyi József, de amíg mi hangsúlyosan hitet teszünk a szabad sajtó, a törvény előtti egyenlőség és a közteherviselés mellett, addig az ő emlékük örök. A dicsőség az övék, a szabadság a miénk!