Épelméjűek

Több lakhelyem nem volt, mindet felsoroltam Remélem még lesz, és innen valami szebb és jobb helyre tudunk majd jutni még öreg korunkra

A szórakozási lehetőségek miatt írtam, hogy fiatalabb korban még jobban szeretne nagyobb városban lakni az ember. Ma már nem vágyom se szórakozóhelyre, se tömegbe, se zajba, már csak úgy nyugiban szeretek lenni. Akkor meg minek nagyváros, csak a hátrányait "élvezi" ki az ember. Por, bűz, zaj, ezek nélkül jól ellennék valami csendes, erdős-patakos kisfaluban, vagy persze a Balcsi partján

A Temzére nézni biztos szép lehetett, a víz már önmagában is szép.

Nem emlékszem már pontosan milyen esemény kapcsán egy hatalmas, azt hiszem Herkules szállítógép szállt fel egyszer Ferihegyről, akkor épp a felszálló gépek jöttek a fejünk fölé (az volt egyébként a zajosabb mindig). Az olyan nehezen emelkedett, hogy a szó majdnem legszorosabb értelmében a kerti fáink tetejét súrolta, a gép alján a csavarokat meg lehetett számolni. Attól bizony behúztam a nyakamat és szurkoltam, hogy a fejünkre ne pottyanjon

 

Megértelek, klassz lehet ilyen helyeken lakni, friss, erdei levegővel....azt nagyon imádom Amit még nagyon, az az esőillat, nem mindig érezni, meg a frissen nyírt fű illatát
Nekem a Duna jobban tetszik
Egyrészt, mert magyar földön is van, másrészt, amúgy is, a Temze sokkal keskenyebb...
És valahogy a belvároson kívül nem láttam szépen kiépítve....
illetve, ha már nem Duna, akkor Szajna... az ott annyira hangulatos... fák, sétáló párok, zenészek, kávézók, kis hidak, a Temze inkább hasznos...mondom ezt, magyar fejjel

Jujj, ez a repülő valóban hatalmas.... Régebben nagyon imádtam repülni, a felszállást vártam mindig a legjobban, egészen tavaly februárig...amikor is zuhantunk, nem sokat, de nagyon félelmetes volt...azóta sem tudom, mi történt...azóta azért gyomorgörcsöm van, és alig várom, hogy leszálljunk...

 

Gondolom légörvénybe kerültetek, hallomásból úgy tudom az szokott ilyesmit okozni. Biztos nagyon rossz érzés lehetett, nem csodálom, hogy azóta is tartasz tőle.
Én egyszer repültem csak Moszkvába, illetve még onnan haza is. Élveztem nagyon a repülést akkor fiatalon, ma nem tudom hogy lennék már vele.

Sajnos nemcsak a Temzét nem láttam, a Szajnával is ugyanez a helyzet Alighanem ez nem is fog megváltozni ebben az életemben, hacsak nem nyerem meg a lottó ötöst

 

Sziasztok éjszakai csevegők!

Ema nem irigyellek a Soroksári útért, mi az Andrássy úthoz lakunk közel, itt sincs soha csend, éjszaka akkora forgalom van, mint máshol talán napközben sincs.

A repülőkről nekem is van egy sztorim. Még régebben egyik évben kint voltunk a telken és éppen bevásárolni voltunk a faluba, oda közel van Tököl, a régi katonai reptér, és egyszer csak a fejünk felett megjelent egy ilyen óriási katonai szállítógép jó alacsonyan, az egész égbolt besötétedett miatta, hát nem mondom hogy nem állt meg bennünk az ütő egy pillanatra.

 

Szia Juditka!
Gyere, csatlakozz az éjjeli csevegéshez Te sem vagy korán fekvő, ha jól emlékszem.
A tököli repteret ismerem, annak közelében laktunk 10 évig, de ezzel a szállítógéppel nem volt szerencsém találkozni. Nem bánom, egyszer elég volt megélni azt még Lőrincen

Az Andrássy út éjjel lehet, hogy még rosszabb, mint a Soroksári. Itt éjjelre viszonylag megritkul az autóforgalom, de azért folyamatosan jönnek-mennek.
Fűszernek még van az egyik oldalon HÉV, a másikon meg vonat, ami a Keletibe meg rendező pályaudvarra is vezet. Éjjel is előszeretettel járnak a vonatok, az is finom

 

Szia Ema!
Jól emlékszel én is mindig másnap fekszem le.

Azóta mi sem találkoztunk a géppel többet, de az félelmetes volt és főleg az, hogy szinte hangtalanul a fejünk felett termett.
Nekem már volt szerencsém látni a Szajnát, három éve voltunk voltunk egy párizsi úton "autóbusszal", a szállásunk a legegyszerübb szállások egyike volt, csak a legszükségesebb dolog volt benne, igaz hogy egész nap mentünk is úgyhogy alvásra bőven elég volt. Mikor Párizsba értünk a recepcíon osztogatta az idegenvezető az ajtókódokat, felmentünk a szobába egy aránylag kis ablak volt a szobán, talán 60x60-as, persze rögtön kibámultunk és képzeld el, hogy a Szajna partra láttunk és velünk szemben az Eiffel toronyra, úgyhogy volt hogy fél éjszaka ott álltam az ablakba és néztem a tornyot, meg a vizet.
Én itt Pesten olyan helyre szeretnék költözni, ahonnan lehetne látni a Dunát és lenne egy jó nagy teraszom. De hát ez már a bilibelógos kategória.

 

Sajnos, Ema, ez nem légörvény volt
Azt ismerem, nem szeretem, de kibírható, attól függ, mennyire erős..
Ez nem az volt..
Tavaly februárban meghalt a Nagymamám. Az a Nagymamám, aki az egyik legfontosabb Ember volt az Életemben. Aki mindig sütött nekem palacsintát, csinált nekem tejbegrízt, mikor ott aludtam kiskoromban. Nagyobb koromban pedig suli, munka után mentem hozzá, elkezdtünk beszélgetni, emlékszem, leült a kanapéra, és olyan nyugalom áradt Belőle...világos volt, de annyit beszélgettünk, hogy ránk esteledett, de nem kapcsolt villanyt, csak hallgattuk a madarak énekét, ment le a nap, és csak beszélgettünk..nagyon Bölcs volt, és nagyon kedves, és nagyon sokat tanultam Tőle...Sosem sajnálta az idejét másokra, rám sem...
És tavaly elvesztettem, idős volt, és már vágyódott el, és nem tudtam elköszönni Tőle
Egyedül repültem haza a temetésre, és nem voltam túl jó állapotban, az utolsó járattal mentem, éjfélre landolt Pesten.
Mikor beérünk a magyar légtérbe, általában be szokták mondani, hogy beértünk, kapcsolják be az öveket, lassan megkezdjük az ereszkedést.
Senki semmi ilyet nem mondott, és az időből ítélve, volt még egy óránk kb. landolásig.
És egyszer csak hirtelen, azzal az erővel, ahogyan felszáll, el kezdett zuhanni, nem tudom más szóval kifejezni,a gép orra felé majdnem lefelé kellett nézni, körbenéztem, sikítások, rémült tekintetek.
Annyira furcsa volt..ültem az ülésben, a szívem zakatolt, de a fejem tök nyugodt volt. Nem vagyok sikítozós fajta, nem akartam elhinni, hogy most komoly???? most meg fogok halni? ilyen? de én szeretném látni az otthoniakat..álljon már vissza minden úgy, ahogy eddig volt..normális kerékvágásba....ezeken gondolkodtam, de tényleg nyugodt voltam, a szívem zakatolt csak, meg rossz volt látni, hogy mindenki halálra rémült, meg kiabálnak...
Aztán, fogalmam sincs, mennyi idő telt el, szerintem fél perc sem lehetett, szerencsére, újra normálisan, vízszintesen ment a gép.
Mai napig nem tudom, mi történt, de sose fogom elfelejteni...
Alig vártam, hogy éjfélkor megérkezzünk, és azóta sajnos elveszett az az öröm és izgalom, hogy repülhessek...

A Temzével nem vesztesz sokat, Párizsra nekem is csak két nap jutott, nem tudom, eljutok-e újra, de oda vissza kell menni még...
Sosem tudhatod...

 

Ha az ember egész nap járja a várost és a látnivalókat, tényleg megteszi egy akármilyen egyszerű, de tiszta szálláshely. Nem csodálom, hogy alvás helyett a Szajnát és az Eiffel tornyot nézted, én is ezt tettem volna a helyedben
Nem vagyok nagyon ismerős a Duna parton, de az Árpádfejedelem úton tudom, hogy vannak olyan házak, amikben találnál megfelelő (és nem bilibelógós) lakást

Ó te szegény. Nagyon sajnálom, hogy így elment a szeretett nagymamád. Lehet, ő vigyázott rád a repülőn, ezért nem lett baj, bármi is idézte elő ezt a zuhanást. Furcsa, hogy utána semmit nem mondtak be, legalább tájékoztatni illenék az embereket. Akár leszállás után, ha menet közben nem merik megmondani az igazat.

 

Hatalmas veszteség, nemcsak nekem... rengetegen szerették Őt...lehet, igen...
Nekem is furcsa volt, hogy nem mondtak be semmit, az jutott eszembe, hogy lehet, jött szembe valami, és elkerülendő az ütközést ez volt a legbiztonságosabb?

Kiábrándító leszek, ne haragudjatok meg érte...
Nekem nem tetszett az Eiffel-torony Képekről igen, messziről igen, este igen. De nappal....én csalódtam...jujj, Istenem, szabad így leírnom? Kiábrándító volt...egy nagy vas...álltam, néztem, és próbáltam megérteni, mi szép van benne, Isten látja lelkem, annyira kerestem a szépségét, annyira próbáltam magam meggyőzni...
A Notre-Dame, a Louvre, a Sacre Coeur, a Champs-Élysées, a Diadalív lenyűgöző volt, de valahogy az Eiffel-toronytól többet vártam...

Szia!
Ezt most annyira pontosan leírtad, hogy teljesen átéltem
Egész pontosan elképzeltem, amint besötétedik az égbolt...félelmetes lehetett...

 

Az Árpádfejedelem útját nem ismerem, én még csak a Pozsonyi út környékén "álmodoztam", de arrafele igencsak nagy bili kell.

 

Miért ne lenne szabad leírni? Egyébként így ahogy írtad, átéreztem, hogy a közelében állva biztos nincs benne szép. Azért távolról, meg kivilágítva biztos olyan, mint a képeken és az tényleg szép.
A Nyugati pályaudvar is távolról mutatós, magát a vasszerkezetet nézve semmi szép nincs abban sem

Óbuda és Újlak Dunapartja. Viszonylag csendesnek nevezhető, szép emeletes házakkal és Dunára néző erkélyekkel, szemben a Margit-sziget. Az Árpádfejedelem útja 2x1 sávos, nem az a fő forgalmi csapás, hanem a Bécsi út és a Lajos utca. HÉV ott is jár, de nem vészesen közel a házakhoz, az alsó rakpart pedig ott már nem olyan forgalmas, mint a Margit hídig. Nagyon régen jártam ott egy ilyen lakásban, szép volt a kilátás és maga a ház is. Mostanában nem jártam arra, de talán érdemes körülnézni

 

Nem tudom, olyan romantikátlannak hangzik....
Nagyon vártam, hogy valami gyönyörűséget látok majd....és mintha hideg vizzel leöntöttek volna....pislogtam, meg nyeltem egy nagyot, meg elkezdődött magamban a monológ, amolyan eiffeltornyrarábeszélős, nem sok sikerrel. Tényleg csalódott voltam...
És tényleg, igazad van, a Nyugati is szép messziről...

Ema, Moszkva milyen?

 

Szia Dóri!

Nappal tényleg nem szép az Eiffel torony, meg ha mész fel rá az a rengeteg vas meg szög, de fentről a kilátás gyönyörű, és este éjjel mikor ki van világítva akkor megvan a varázsa.
A repülő tényleg félelmetes volt, ahogy a szinte semmiből a fejed felett terem egy óriási szürkeség.

Én konkrétan még nem voltam olyan lakásban ahonnan a Dunára lehetett volna látni, egyszer egy lakberendezős újságban olvastam a Csürös Karoláról, aki ott lakik valahol a Pozsonyi út környékén és valami 40-50 m2-es az egyik terasza, ami a Dunára néz és van egy másik terasz /a szeméttároló/ ami 16 m2-es. Hát egy ilyen helyre tudnám magam elképzelni, de egyszer olvastam egy lakáshirdetés az pár évvel ezelőtt 50 milliónál kezdődött.

 

Lányok, el kell köszönnöm, nagyon elszaladt az idő, és én holnap dolgozom, meg vasárnap is...
Nagyon köszönöm a ma estét.
Ema, kérlek, meséld el Moszkvát, holnap sietek jönni elolvasni

Álmodjatok nagyon szépeket, jó éjt, jó pihenést!

 

Milyen volt több, mint 30 éve? Nagy, zajos, zsúfolt, őrületes közlekedési káosszal, finom pirogokkal, iszonyatosan olcsó taxikkal, üres húsáruházakkal (és amúgy is üres üzletekkel), de nekem csodaszép volt, mert rettentően szerelmes voltam és meglátogathattam a fiút akibe szerelmes voltam
Amúgy sok szép dolgot láttam tényleg, a régi pompát itt-ott nem sikerült teljesen eltüntetni. A metrójuk kuriózum volt már akkor is, Lenint viszont nem néztem meg

Én a Pozsonyi utat nem ismerem egyáltalán. Azzal is kezdtem, hogy a Duna-parti részeken nem vagyok ismerős egész Budapesten, egyedül Óbudát ismerem
A neted adott, egy kis időt ha rászánsz, akkor utána tudsz nézni, hogy mi a felhozatal az óbudai oldalon Annyit megér szerintem

 

Én is elköszönök jó éjszakát Neked is, és szép álmokat Mindenkinek!

 

Jó éjszakát, jó pihenést nektek is, és mindenkinek!

 

Szép napot Mindenkinek!
Most olvasgattam az éjszakai csevegéseket, arra a megállapításra jutottam, hogy ezeket is lehetne pontozni. Nagyon szép leírásokat hoztatok arról a helyről ahol laktok.Jó volt olvasni, bár arról nem győzött meg, hogy mégis szeretnék repülőre ülni. Nem mertem még senkinek elmondani, hogy az Eifell torony nekem se tetszik, még jó, hogy ideiglenesre építették vagy száz éve.(Bocsi ha nem vagyok pontos)

 

Jó reggelt! (napot)
+15 fok van és csupa felhő az ég.
Jó volt olvasni az irományaitokat.
Távlati terveinkben szerepel London és Párizs, bár a tömeget én sem szeretem túlzottan.

 

Sziasztok, szép napot mindenkinek!

Ma Oroszországba kalauzollak benneteket (Érdekes világ). Karéliában található a Kizhi-sziget, mely leginkább egy lenyűgöző szabadtéri múzeumhoz hasonlítható. A mindössze 500 méter széles sziget régi fából épült templomairól, épületeiről híres. Különlegessége, hogy szeget vagy más fémalkatrészt nem használtak a megépítéséhez.

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9,

Szia Rózsa!
Na kérem, itt és most szabad lehetőség nyílt elmondani, ha valakinek nem tetszik az Eiffel torony Én megértem változatlanul, hogy közelről egy vasmonstrum semmit nem mutat, bár azért szívesen győződnék meg a saját szememmel is róla
Távolról nézve azonban könnyednek és légiesnek tűnik, talán éppen ettől lett kuriózum és maradt meg a világkiállítást követően is.
Valamikor beleütköztem az építéséről egy fotósorozatba, érdekes volt az is. Ha megtalálom, akkor elhozom megmutatni.

Szia Miksza! Túristaként elmennék én is bármilyen nyüzsgő nagyvárosba, lakni nem szeretek/nem szeretnék ilyenben