Épelméjűek

Nekem is így apránként jut eszembe egy-egy író vagy könyv. Nekem nincs olyan precíz nyilvántartásom, mint Iminek
Most éppen a Via Mala jutott eszembe, azt is el kellene újra olvasni.

A harcon kívül biztos nagyon klassz lehetett, azt mondjuk én kihagytam volna szívesebben

Húú, de jó fej lehetett az anyukád Azt hiszem nem sok ember lenne erre képes, de ő nagyon jó (piszichológiai) érzékkel lehetett megáldva

 

Amiről beszéltem, a legfontosabb állomáshelyünk 1960 körül (és egész gyerekkoromban). A holttisza éppen alaposan le volt apadva. A fahídról ugráltunk fejest, a karfáról is. Nem lennék meglepve ha már bemutattam volna itt is akkor elnézést. A kép a hasonmás fotóról lett készítve, barátom és harcostársam húga festette meg jó pár éve, sokszor ő is köztünk garázdálkodott.

http://kepfeltoltes.hu/view/140907/holtag_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 

Most látom, vízközelben mennyivel szebb a gyerekkor... Nekem tenger jutott, homoktenger...

 

Homok tenger Mo-n?

 

Az Alföldön nagyrészt csak homok van. Az viszont jó sok...

 

Nagyon jó ez a kép, és jó, hogy meg van örökítve a gyerekkorod kedvenc színhelye Biztos nagyon klassz lehetett ott szabadon barangolni, gyönyörű helyen nőttél fel és élsz.

Ezért a homoktengerért viszont nem irigyellek.
Nekem a kedvenc költőm Petőfi, de képtelen vagyok azonosulni az Alföld szeretetével a hegyekkel szemben. Ettől még csodásak a versei és a képek amiket megjelenít azokban

Kicsit visszavonulok, mert előző éjjel is soká olvastam és szerintem most éjjel sem lesz ez másként


20:40
Hát mi történt itt kérem? Mindenki elment olvasni?

Én igen, de ki is olvastam a könyvet, amit Dóritől kaptam.

Döbbenetesen jó volt kb. 25 év után elolvasni azt a könyvet, amit tegnap emlegettem. Miután ez egy sok generációt és 70 évet felölelő családregény egy központi figura szemszögéből , egész más volt a mai korommal olvasni, mint huszonévesen.

Köszönöm Dóri, nagy örömet szereztél vele

 

Sziasztok, szép estét Mindenkinek!
Amennyiben valakinek esetleg hiányoztam volna, jelentem megvagyok.
Krumplival szemben már nyerésre állok, kb. 50 bokor szedetlen még, az már nem fért bele. Holnap munka után elintézem a sorsukat.
Ahhoz amit az utazásról és az olvasásról írtatok:
Ugyan én nem szeretnék utazni, és az olvasást is mindig utáltam, azért ezeket a hozzászólásokat jó volt olvasni.
A most és mindörökké nekem is az egyik nagy kedvencem. A felsoroltakhoz még hozzátenném Passuth történelmi regényeit, Mikszáth regényeit és adomáit, aztán ott van Merle, Solohov, Wass Albert, Sütő András, stb...., volt egy Moldova korszakom is, és a Világjárók sorozat. A versek a másik nagy szerelem. A világirodalom legszebb versei, de mindenek előtt Ady - tudom ezt sokaknak furcsa, de én Ady majd minden versével tudok azonosulni -, Radnóti, József Attila, Vajda, Kosztolányi, Tóth Árpád, Szimonov, Lamartine így hirtelen....

Szerintem ez az egyik legszebb vers a világon:
Alphonse de Lamartine: A tó (Szabó Lőrinc fordításában)

Így tehát, mindig új partok felé csatázván,
mert éjünk örök, és út nincs visszafele,
Horgonyt nem vethetünk az idő óceánján
egyetlen napra se?

Ah tó! Milyen messze már az alig elsuhant év!
Hűs vízed hasztalan várja a drága nőt:
nézd, egymagam ülök a kövön, hol tavaly még
mellettem láttad őt!

Így verte vissza vad zúgásod a hegyoldal,
így törték partodat porló hullámaid,
és a szél akkor is így szórta be haboddal
imádott lábait.

Emlékszel? - szótlanul ringtunk az esti csendben,
sehol semmi nesz a vízen s az ég alatt,
csak a két evező verte édes ütemben
zengő kristályodat.

S egy hang szólt hirtelen, amilyet soha még nem
hallott a part, s melyet a visszhang visszasírt,
a hullám fölfigyelt, s az ajk, mely drága nékem,
ily fájó szókra nyílt:

"Állj meg szárnyas idő! órák, gyönyörű percek,
ne, óh ne fussatok!
Hadd élvezzük a gyors gyönyört, amit a legszebb,
legjobb napunk adott!

Elég boldogtalan sír, hogy csak vánszorogtok
sorsa terheivel:
vigyétek napjai sok kínját: aki boldog
azt felejtsétek el.

Még! Még! Csak percekért könyörgök, de tovább száll
a szökevény idő:
"ne siess", mondom az éjnek: s az egyre hátrál
a kelő nap előtt.

Szeress hát! röppen az óra, csak bús kaland jut,
szeress, míg itt vagyunk!
Ránk nem vár kikötő, az idő parttalan fut:
elfut, s mi meghalunk!"

Irígy idő lehet, hogy amit üdve meghint
a szerelemnek, a boldogság isteni
pillanatai is éppúgy eltűnjenek, mint
a balsors napjai?

Úristen! legalább a nyomukat, ha szöknek!
Hogyan? Hát oda mind? és örökre oda?
Ki adta, az idő, s aki elmossa, őket
nem ismétli soha?

Öröklét, pusztulás, múlt, sötét szakadékok,
mi lesz a lét, amit elnyel örvényetek?
Szóljatok: visszatér, ami mennyei szép volt,
ha így elsöpritek?

Ah tó! zord rengeteg!, barlang, száz néma kőszirt,
mit az idő kímél vagy új élettel áld,
őrizd meg ezt az éjt, ó szép természet, őrizd
emlékét legalább!

Hogy mindig itt legyen, nyugtodban, viharodban,
szép tó, itt, a derűs dombok képiben,
a föléd meredő vad fenyőkben s a roppant
sziklákban: itt legyen!

A zefírben, amely zokog és tovaszárnyal,
morajodban, melyet két partod visszazeng,
az ezüsthomlokú holdban, mely sugarával
szép tükrödön mereng!

Hadd mondja majd a nád susogó szeleidben,
hadd mondja lebegő balzsamlehelleted,
hadd mondja, hang, szín és lélek, hadd mondja minden,
hogy:"Szívünk szeretett!"

 

Újabb közös pontunk derült ki, Ady...

Nem olvasni mentem, de valahogy elment a délután. Lehet, hogy interneteztem...?

 

Szia Zsémbi! Köszi a verset, szép volt.

 

Jaj Erzsike! Végre valaki aki megérti, hogy mit érzek amikor Adyt olvasok.
Lehet, hogy interneteztél? Ezt csak segítségképpen kérdezem, ha nem jutna eszedbe, hogy mit csináltál?

Úgy., de úgy, de annyira és nagyon és iszonyúan, és nem is tudjátok, hogy mennyire hiányoztatok!

 

Na igen, nekem ma az nem fért bele a napomba, csak nagyon elvétve

Te is ám Máskor nem ér így elaludni

 

Nnnnnna! Csak kiírta végre! Bezzeg nem szót vóna semiccse, ha nem provokálom ki, azt az irgumját és mad-mad-mad!

 

Dobpergés...........

Közhírré tétetik.

Zsémbi tegnap elaludt koraeste és nem hívott fel. Ezt erősen nehezményeztem, de nem mertem felhívni, nehogy felébresszem. Mint utóbb kiderült jól tettem.

 

Ehhez még hozzátenném, hogy Zsémbi felébredt kora hajnalban, és miután bepizsizte magát, visszaaludt. Ezt követően Zsémbi felébredt kora reggel, és mivel úgy érezte, hogy túlzás lenne a kakassal együtt kelni, ugyancsak visszaaludt. Mivel Zsémbi nem volt tegnap este a topikban, nem volt ma egész nap sem, a dobpergés teljesen helyénvaló, csak más szövegkörnyezetben. Mondjuk így:
Dobpergés......
Közhírré tétetik!
Aki él és mozog, a topikban összegyűljön, és legalább pár kedves szóval köszöntse Zsémbit, fejezze ki afeletti örömét, hogy az a szerencsétlen eljutott eddig is! Illetik díjazni Zsémbi nagy boldogságát, hogy végre itt lehet! Íziben ám és rögvest!

 

Most muszáj valamit írnom is mellé, pedig szívem szerint nem tenném

 

Ha még egy jó kis vacsi is lenne.... kerek lenne a világ!

 

Nem tudom mit szeretnél vacsorázni, ezért több félét tettem az asztalra...

 

Tiiiiszta szerencse, hogy én már vacsiztam

 

Ez így szépen balról jobbra avagy fordítva tökéletesen megfelel, természetesen a koncerttel együtt. Köszönöm szépen!