Épelméjűek

[ - tudom ezt sokaknak furcsa, de én Ady majd minden versével tudok azonosulni -,

Kedves Zsémbi!
De jó, hogy van közöttünk Adyt szerető ember is. Az én kedvencem Adytól az Énekek éneke.
Egyszer egy kis 5-6 fős társaságba mondtam el, hogy én szeretem Adyt, hát mit ne mondjak kissé megmosolyogtak, lehet, hogy itt is lesz aki nem ért velem egyet, de hát Istenem emberek vagyunk, sokan és sokfélék, és ez így van jól.
Csak halkan kérdezem, szabad ilyenről itt beszélgetni?

 

Sziasztok!!!
Úgy szerettem volna jönni hamarabb hozzátok, de sajnos nem tudtam, napközben be-benéztem telóról, de írni nem tudtam, egyrészt, mert dolgoztam, másrészt telóról nem annyira szeretek írni.

Aztaaaa mindenit! Sok minden kimaradt nekem azokból, amiket írtál, de le a kalappal..
Igazság szerint nekem volt egy tanárnőm, ő tartotta a magyar és a német irodalmat is, és képzeljétek, egy hetet adott egy könyv kiolvasására, egy másikat a német könyv kiolvasására. Aztán, mindkettő dolgozat úgy nézett ki, hogy először letesztelte, hogy elolvastuk-e, adott 5 kérdést, ha már egyet nem tudtál, négyes, és így tovább.
Olyanokat kérdezett, hogy milyen színű pulcsit viselt a főszereplő adott jelenetben
Aztán következett a kifejtős rész, amikor ki kellett fejteni, miről szól a mű, mi a mondanivalója, lényege, és mi a személyes véleményed egy-egy olyan kérdésben, amit a mű boncolgat.
Előnye, ha akartad, ha nem, ki kellett alakulnia egy személyes véleménynek, hátránya az, hogy nagyüzemben nyomtuk az olvasást, és nagyon sokszor felteszem magamban a kérdést, miért nem emlékszem ezen művek nagy részére...
Persze, volt, amit újraolvastam, de a kedvenceim azok, amiket magam örömére olvastam, ki tudtam kapcsolódni, és nem azon kattogtam, mi lesz a tanárnő következő furcsa kérdése..Mert hiába olvastad ki, ez nem jelentett egyenesen ötöst...

Szia! Jó itt látni Téged Grecsó Krisztián stílusát én is nagyon kedvelem...

Szia!
Egyetértek Veled/Veletek.. Nagyon sok olyan filmben csalódtam, amit korábban már könyvből ismertem...Általában egész másképp képzelem...És ugye, mivel a film vizuális, szerintem nagyon jó színészek kellenek, hogy pontosan és ugyanolyan érzéseket tudjon bemutatni, mint amit a könyvben érzett a főszereplő...

Szia Ema!
Hasonló gunyeszt én is csináltam

Nagyon jó volt olvasni a hozzászólásodat...

A gyerekkorom nekem is hasonló ilyenekkel telt, nem cserélném el semmivel..

Hallom ám, hallom ám Ne haragudjatok, de napközben nem tudok jönni
Jujj, már ki is olvastad? Nincs mit, de jóóóó, nagyon örülök, hogy örömet tudtam szerezni Neked

Szia Zsémbi!
De ügyes vagy!!! Köszi a verset Örülök, hogy ismét köztünk vagy

Szia!
Nem tudom, el merjem-e mesélni...
17 éves voltam, és nagyon szerelmes, és vettük irodalom órán Adytól az Őrizem a szemed-et, és én annyira beleéltem magam, egyik osztálytársam olvasta fel, de annyira szívhez szólóan, hogy potyogtak a könnyeim, annyira átéltem Persze, senki nem látta- szerencsére

Márai Sándortól nagyon szerettem A gyertyák csonkig égnek című könyvét, Hemingwayt is nagyon kedvelem, Anna Kareninát is, Virágot Algernonnak, szerettem a Bűn és bűnhődést, Coelhotól sokat olvastam, de valahogy....nem is tudom...az Üvegbúra nagyon szomorú, sajnos, nem írtam össze, miket olvastam, amikor látom, akkor tudom, de így előszedni a gondolataimból, nem fogom tudni...
Volt viszont egy könyv, aminek háromszor ugrottam neki, és nem és nem tudtam elolvasni.
Nem sűrűn fordul elő, sokszor volt, hogy az eleje nem tetszett, és végül megszerettem, itt is próbáltam háromszor, és nem ment.
Hallottam többször, hogy Emilie Bronte Üvöltő szelek című könyve nagyon sok mindenkinek tetszik. Nekiálltam, és nem ment.
Fogalmam sincs, miért, aztán feladtam...

 

Szia
Még ha csak megmosolyognak az hagyján, de velem valamikor régen még az is előfordult, hogy egy társaságban valaki kifejezetten veszekedni akart velem emiatt. Elhagytam a helyet, nem azért, mert nem tudtam volna megindokolni, hogy miért éppen Ady a kedvencem, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy a költészet ne legyen alapja veszekedésnek.
Ez csevegő topik, és mivel nem sért semmilyen szabályt vagy érzelmet, lehet beszélgetni ilyenekről.

Az Üvöltő szeleket 15 éves koromban kaptam évzárón, amikor hazaértem szépen lekuporodtam az ünneplő ruhámban, kinyitottam, hogy picit beleolvasok. Anyukám délután 4-kor ért haza munkából és este 8-ra kellett visszamennie. Addig azért tudtam volna mit csinálni a lakásban, de annyira belefeledkeztem a regénybe, hogy észre sem vettem hány óra. Kapkodtam ide-oda, végül is mire elindult egyenesbe jöttünk. Amikor elment újra a kezembe kaptam a könyvet, lekuporodtam vele és abba sem hagytam amíg ki nem olvastam. Azóta már többször is elolvastam.

 

Jééé... mondom én, hát mondom én... akkor nekem miért nem ment? úgy kezdődik, régen álltam neki harmadszorra, hogy egy lány van a házban, és jön egy férfi, és valami lóról is szó esik...jól emlékszem?

 

Meg nem tudom mondani, hogy miért nem tudtad elolvasni. Engem már az első oldalon megfogott az a hangulat amit az írónő a stílusával megteremtett, és aztán el sem engedett. Csupa komor és mégis lángoló szenvedély, az ódon megkövesült szokásokkal szemben a lázadás, a szabadság iránti vágy.
Nekem is van egy regény amit képtelen voltam többszöri nekirugaszkodásra is elolvasni. Pedig egy időben faltam Dumas összes irományát, és pont tőle az Emma Lyonnán nem tudtam végigrágni magamat. A 130. körüli oldalig jutottam el, és annyira érdektelennek, vontatottnak találtam, hogy abbahagytam. Pedig képes voltam akár egy atlaszt is az első betűtől az utolsóig átbogarászni, ez az egy nem ment.

 

Ha ismét lesznek üres óráim, lehet, negyedszerre is nekiállok, maximum rájövök az okára, miért nem megy a tovább olvasása...
Még az is lehet, hogy mostani Dórinak tetszene
Nem ismerem ezt, amit írtál, de ha azt írod, vontatott, én elhiszem, és nem is fogom megismerni

 

Elképzelhető, hogy most másképp értelmeznéd, vagy éreznél rá, és amúgy is az ember ízlése időről, időre változik. Alapjaiban nem, de minél idősebbek vagyunk, annál több színt észlelünk (ezt úgy értem, hogy már nem csak fekete és fehér van, tehát nem csak vagy tetszik, vagy nem, nem csak vagy szeretem vagy gyűlölöm, nem csak érdekel vagy érdektelen és eleve elutasítom, stb.).
Ennél sokkal megfoghatóbb változás pl., hogy bizonyos ízeket régen kifejezetten utáltunk, később magunk sem értettük, hogy miért.
Fordítva is érvényes a változás. Nem egy filmmel fordult elő, hogy régen, amikor először láttam rajongtam érte, ma már el nem tudom képzelni,hogy miért. Másodszorra nemrégiben ugyanazt a filmet bugyutának találtam.

 

Igen, így van.... Meg fogom próbálni, nem tudom, mikor...hátha..
Amit még nem tudok sem olvasni, sem nézni, az a horror és a thriller
Nem mintha nagy tv-néző lennék..
Ha rajtam múlna, maradnának az ismeretterjesztők, az állatokat bemutatók, a dokumentumfilmek, az utazásosak... és pont

 

Ebben is egyezünk. Soha nem tudtam egy horrort sem végig nézni. Az egyik szörnyű élményem amikor elhívtak moziba és csak annyit mondtak, hogy nagyon jó filmet nézünk majd. Na az egy a nagyon jó film az "És hamarosan a sötétség volt", azt hittem ott halok meg. Aztán a Rémület az Elm utcában betette a vasajtót. Ezután egyszer valakinek még sikerült "palira vennie" a Cobrával, és azóta még esélyt sem kapott rá senki. Mindig addig cirkuszoltam míg meg nem mondták a film címét, és ha csak egy picit is sejteni lehetett, hogy thriller, még hatlovas hintóval sem tudtak volna odaszállítani.
A természetfilmeket, ismeretterjesztőket nagyon szeretem, sokáig volt nagy bánatom,hogy nem volt a csomagunkban Animal Planet. Ma már van, viszont leszoktam a tévézésről.

Jó volt kiengedni a fáradtságomból egy kicsit veletek, de későre jár, és holnap munkanap.
Elköszönök tőletek. Jó éjszakát, szép álmokat, derűs ébredést és vidám holnapot kívánok mindenkinek!

 

Film ügyben teljesen ugyanígy vagyok
Sajnos nálunk a TV távirányítója kizárólagos tulajdona a férjemnek, így sose olyan megy, amit én is szeretnék. Az egyetlen az Újévi koncert Bécsből, amit letoltam a család tokán, hogy azt minden évben én megnézem

Jó éjszakát, jó pihenést neked is!

 

Hasonló esetek velem is megtörténtek, csak nekem az osztálytársaim találták ki anno valamelyik lyukas órán, vagy nem emlékszem, mi volt az apropó, hogy nézzük meg közösen a könyvtárban az Ideglelés nevű thrillert.
És a Bruce Willis-es, meg a kisfiús, amikor látja a szellemeket.

Nem bííírom ezeket
Jó éjt, szép álmokat, pihend ki magad

Vártam, hogy valaki írjon még, hogy ne legyen dupla hsz-em, de sietek összevonni, mert úgy látom, Mindenki eltűnt olvasni
Szerintem Ema, nem maradsz le semmiről..
Régen olyan jó kis műsorok voltak, és lehetett találni jó filmeket is...
Ma nagyon ritkán...
Emlékeztek még a Váratlan utazásra? Hetty nénire?

 

Sziasztok, jó éjszakát Mindenkinek!

Szia Dóri!

Én emlékeszem a Váratlan utazásra. Most is játsszák az egyik tv-csatornán. A Hetty néni nagyon jó fej, nekem nagyon tetszett.

 

Szia Judit! Olyan aranyos kis sorozat volt, én is szerettem
De szerettem a Columbót is, a Szupernagyit ...a Pumuklit..

 

Én abból is csak háttér TV-zésként láttam valami keveset. Nem is vagyok nagy filmrajongó, de ezt már mintha írtam volna

Szia Juditka!

Na végre olyan amit én is láttam A Colombót is és a Pumuklit is

 

A Colombót is játszák nálunk több csatornán is, az már néha kicsit idegesitő, a Szupernagyi most nem jön be hogy melyik is az, de a Pumukli az szintén nagyon jó volt. Látod azt elővehetnék valamelyik csatornán, szívesen megnézném megint.

 

A Pumukliért odavoltam

Úgy emlékszem, mindig segített a gyerekeknek, szuper képességei voltak...az arca itt van előttem, a sztorikra nem annyira emlékszem..
Nem tudom, most miket adnak, de tényleg nem néztem TV-t jó pár éve már...
A Párom a Forma 1 miatt bekapcsolta, meg olykor Ő is a dokumentumfilmeket nézte, de nagyjából ennyi...

 

A Pumukli aranyos volt. Meséket többet is láttam, egyrészt mert én is szerettem őket, másrészt a gyerekeimmel sokszor megnéztem amíg picik voltak az esti mesét, hogy meg tudjuk beszélni, ha esetleg olyasmi volt a mesében.

 

Szia Emama!
A meséket én is szerettem és még most is szeretem. Ha olyan igazi jó kis rajzfilm van és nem ez az új hullámos animációs filmek - ami gyerekszemmel nézve szerintem néha inkább rémfilmek - akkor még most is szívesen nézem meg őket.

Valami rémlik, a címe is kicsit ismerős, de a sztorik nekem sem jönnek össze. Vagy nagyon régen volt, vagy nem nagyon láttam belőle.

 

Köztudott, hogy nagyon szeretem a Harry Pottert, de egyes részeknél komolyan elgondolkodtam, hogy én ezt biztosan nem mutatnám meg bizonyos kor alatti gyerekeknek...Vannak benne félelmetes részek...
A Jégkorszak mostani?, de az nagyon aranyos

 

Ezeket a rezgő szemű, japán meséket már ki nem állhatom. A régieket szeretem én is

Bevallom "böcsülettel", hogy én a Harry Pottert nem olvastam, nem láttam és nem is akarom Volt még egy ilyen film, annak most a címe sem jut eszembe, de azzal is ugyanígy vagyok. Ezek valami világszenzációk lettek, de ami reklámot láttam a TV-ben belőlük, az nekem pont elég volt ahhoz, hogy az egészet még véletlenül se akarjam megnézni
A jégkorszakot sem láttam.

Megkérdeztem a fiamat, a Gyűrűk urára gondoltam még az előbb.