Capuccinó sarok

Tizennégy évvel ezelőtt, mikor kismotorral mentem dolgozni, kint a prérin rám mászott egy autós. Eltört a bal lapockám, a bal lábam és bal oldalt hátul öt bordám. Na az aztán fájt! Minden lélegzetvételnél. Az orvosok szerint akkor születtem másodszor és az volt az igazi. De a második születésem napját nem ünneplem meg soha. Az autós meg sem állt, mert volt már egy felfüggesztett börtönbüntetése ittas vezetésért. Akkor is ittasan vezetett. Nem volt szerencséje, mert leesett az első rendszámtáblája a kocsinak, így könnyű volt beazonosítani. Baleset után három órával behozták őt is a kórházba,ellátni a sebeit. Ő még akkor hazament, én meg a baleseti intenzivjén töltöttem napokat, majd a rendes kórházi termekben még kis időt. Aztán már csak két hónap táppénz volt csak hátra. Meg az, hogy a bal kezem soha nem lesz jó, mert elszakadt benne az idegszálak kötege. Azóta én autósnak nem hiszek.

 

Én nagyon sajnálom nem akartam ilyen fájdalmas emléket fel idézni . Sajnos nagyon sok olyan embernek van jogositványa akinek én csak a talicskára adnék nem kocsira.

 

A visszaemlékezés nem fájdalmas. Csak az, hogy ha lehajolok, fáj a hátam, meg, mint írtam, a kezem sem az igazi. Ezért nincs már kertem. Hajolgatás nélkül kertet művelni eléggé körülményes. Ha egy kis darab papírlapot fogok meg, egy perc múlva a bal kezemen az ujjak begörcsölnek, úgy kell kifeszegetnem. Lehet így normálisan tenni-venni egy kertben? Gépelni itt lehet, de itt is lassabb, mint előtte. Kétkezesen tudtam, tudok most is gépelni, régen megtanultam. Csak most, hogy rosszul érzek és kisebb az erő az ujjakban, több hibát követek el gépelés közben. De nagyot emelni marokkal megy. A baleset után a szakorvos, aki az idegpályákat vizsgálta műszerekkel, arra a kérdésemre, hogy- Lesz-e még EZ a kéz jó? - ezt a választ adta vállvonogatva:
- Csodában lehet bízni.
Egy kis szeg beverése a fába nem olyan egyszerű nekem már. A baleset után a telefon vezetékét a lakásban egy fa léchez kellett rögzítenem 2 méter magasan. Létrára fel, szöget, kalapácsot megfogni, majd a szöget beverni a rögzítő kampón keresztül a fába. Közben minden egyes szögért 3-4 alkalommal lemenni a létráról meg vissza, mert kiesett az ujjaim közül. Majdnem sírtam a méregtől és a tehetetlenségtől. Mindez azért, mert egy akkor 31 éves rokkantnyugdíjas ifjú titán az egész éjjeli alkoholizálás után még gépkocsival ment haza. Én meg útban voltam az úton, tehát letakarított az útról a szántás szélébe. A kismotor meg tőlem 10 méterre röpült tovább. Arra, amikor az ütközéskor a levegőben pörögtem, emlékszem. Utána filmszakadás következett be, mert elájultam. Arra már nem emlékeztem, hogyan értem földet. Amikor észhez tértem, két autó elment egy ritka forgalmú, eldugott úton, csak a harmadik állt meg. A vezető észrevett egy villanást a szántás szélében. Megállt, visszatolatott. Kiszálltak a lányával és megkérdezték, mi történt. Hívni akartak mentőt, de addigra már azt elintéztem, mert a motorról a csomagtartó leesett, pont oda ahol én voltam. Egy hívást még kibírt a mobilom, de többet nem. Azóta én ha kimegyek valahová a házból, akár csak a boltba, a mobilomat viszem magammal, mert soha sem tudhatom, nem kell-e még egyszer baj esetén használnom. Imádtam motorozni. Előtte. A baleset után két évvel a feleségem nyaggatott, hogy miért nem mész motorral már jó ideje? Két hétig azzal mentem (új motorral, mert a régi totálkáros lett) dolgozni. Aztán amikor egy teherautó majdnem elütött megint, feladtam a motorozást. Hirtelen kellett megállnia a mögöttem lévő vezetőnek, mert elbambulhatott. Az előttem lévő tehergépkocsi lassított, mert látta, hogy a másik oldalon a buszmegállóba beáll egy busz, leszállnak az emberek és mennek át az úton az ott lévő zebrán. A teherkocsi lassított, én is. Én lehúzódtam jobbra az útpadkára. A mögöttem jövő teherkocsi meg fékcsikorogva berobbant az előttem lévő kocsi és a busz közé balra. Szerencsére a zebra előtt megállt. Ha akkor jobbra veszi a kormányt, én már nem lennék. Akkor vezettem utoljára motort. Öt évvel később töredékáron eladtam egy ismerősömnek.
Nem akarok többé motorral menni, de autónak sem hiszek soha többet. Előttem menjen el, ne utánam! Én kivárok. Ráérek. Még szeretnék egy kicsit élni.

 

Sziasztok!!
Kicsit ...........pár napig nem jártam erre, ennek oka szerintem a lustaság, van nem tudom mi. Vagy én is lefagytam. Semmihez sincs kedvem, elegem van a télből, hidegből. Na és ez a szürkeség..........ááá..........nem is folytatom.A héten nem tudtam bemenni a nagyfaluba, mert az autóm tiltólistára került, a szmogriadó miatt. Lányom bevitt egy darabon, aztán metróztam.......ingyen!

Tihamér veled aztán szörnyű dolgok történtek, de élsz, és mégiscsak van egy kerted. Ha itt vetsz, aratsz, még a kezed se lesz koszos.
Nagyon vigyázzatok, sok az alattomos jég, elbújik, nem lehet észrevenni, és ha felkészületlenül rálép az ember, akkor aztán megvan a baj. Egyik rokonunk épp a múlt héten törte el a bokáját, elcsúszott egy alattomos jégbuckán.

Vera olvastam, hogy Keszthelyen is rendesen befagyott a tó. Én a Velencei tóra vittem le az unokámat. Az egész tó teljesen be van fagyva. Én is úgy voltam, mint Te, odafagytam, mire ráunt a csúszkálásra.

 

Jó reggelt

Ne felejtsétek el átvenni az ajándékcsomagotokat!

Aki ma 14 óráig nem veszi át az ajándékát, az eventen megszerezhető fejlesztéseket nem tudja majd kitenni alap dekor elem hiányában!
Nagyon figyeljen rá oda mindenki, mert utólag nem lesz lehetőségünk senki számára pótolni az ajándékcsomagot, így a dekor elemet sem!​

 

Szép reggelt mindenkinek!
Erre zuhantam és végre ide is be tudtam jutni.Tegnap este szinte leütöttem az első betűt és már el is lettem szólitva innen....szóval majdnem összejött.Deeee visszaolvastam...olvastam jót és rosszat is illetve kellemetlen emléket.Örülök hogy megvagytok még és nem üres topikba jöttem be.
Héricsbáró köszike az infót ari vagy hogy ide is bejöttél szólni..pusza érte.
Csinálgatom a gazdaköriket nagy bőszen...és termelek ahogy csak tudok.Helyetesiteni is járok és igy sajna nem az az időbeosztásom amit énmegszoktam....de sajna sok a beteg igy muszáj ide-oda ingáznom a sok hiányzó munkatársat potolnom.Csodálom is hogy nem vagyok beteg...
Mami???? eszembe szoktál jutni....vajon te hogy bírod ezt a cudar hideget???és hogy tudsz vezetni ebben a borzalmasan jeges utakon...mert mindenhol nincsen még letakaritva.
Tihamér...szomorú voltam amikor olvastalak..mennyi mindent kimértek rád...és nem adod fel...valaki vigyáz rád mert a jó emberekre mindig vigyáznak.
Verus????sziaaa....lánykádnak félévije???és veled mi van??meló ezerrel??
Bandi köszi szépen a szép verseket....jó olvasni....szerettem őket.És a capuccinó....hát kifeküdtem tőle.
Anubisz kisfiad nagy már ugye???? eventeket azért csinálgatod nem??már ami jót is ad.
Eva üdvözöllek itt a topikban...gyere sűrűbben vagy akár maradj is itt ha nincsen kedved koborogni....szivesen láttunk.
Na aszem egyenlőre kifogytam a szuszból...pusza..majd még benézek....

 

Azért van öröm is nálunk. Ha az isten és a párt is úgy akarja - ahogy régen mondták, mondtuk - augusztusban még egy unokám lesz. Több orvos szerint ez is kislány lesz majd. Újabb tündérke jön hozzánk. A feleségem most nézegeti a régi kötőkönyveit, lapjait. Biztos, hogy fog kötni a picinek. Szeret is kötni és tud is. Szépen köt. Nem csak szerintem, mások szerint is. A rokonságban ő köt a legszebben. Majd fonálért kell bemennie Győrbe, ott nagyobb a választék, mint nálunk.
Én jelenleg haldoklom. Elkaptam valamit és most a torkommal kínlódok meg a köhögés jött elő megint. Feleségem már túl van ezen, valószínűleg tőle kaptam ajándékul a bacikat, de hát ez van, eszi, nem eszi, nem kap/kapok mást. Holnap megyek majd a háziorvosomhoz. Amikor bejelentkeztem még nem voltam beteg. Utána jött elő. Leleteket akartam bemutatni neki, többet is, több szakorvostól szereztem be. Sajnos már erre is sok időm megy el. Régen bezzeg nem volt semmi bajom. Mondtam tíz-tizenöt éve az akkori orvosomnak:
- Doktornő! Nem jó megöregedni.
- Miért Tihamér? Fiatalon meghalni jobb?
- Hát ... az sem az igazi.
- Na látja!
Most épp haldoklom, mert a régi (de igaz!) mondás szerint, a férfiak mind hősök, míg náthát nem kapnak. Van benne valami.

 

Tihamér...teljesen libabőrös lettem amikor olvastam...aztán tovább olvasva jöttem rá hogy náthás vagy.Ne csinálj ilyet....ne viccelj már...van férfi nátha tény és való.....de nem vészes....
Az unokának örülni kell persze....és milyen jó is hogy bővül a család.
Feleséged köt??jajj azok szép dolgok..én is tudok kötni....kötöttem is szép dolgokat annó...de hát mára már kiment a fiatalok körében...piciknek szépek a kötött holmik...mert ők nem válogatnak...csősál a divat a fiataloknál azt még meg is lehet gyorsan és szépen kötni.Ügyes feleséged van hogy van érzéke hozzá...ritka ez manapság.Édesanyám horgolt....rengeteg szép holmit...hiába tanitotta azt nem tudtam megtanulni....de a kötést meg amit láttam mintákat azok megragadtak a mai napig a fejemben.

 

Szisztok!
Nagyon nagy gratula Tihamér érkezö unokájához egy kis baba érkezése határtalan öröm akinek van unokája csak az tudja ,hogy az milyen érzés .Amikor meg születet a nagyobik lányom akkor anyukám azt mondta egy alkalommal,hogy jobban szereti mint bármelyik gyerekét és én annyira ki voltam akadva hogy lehet az ,hogy valaki jobbanszeresen bárki mást mint a saját gyerekét ,hát amikor meg született az én unokám akko rértetem meg ,hogy miröl beszélt az én drága édesanyám.Azért én nem mondtam ki hangosan ,hogy jobban szeretem azunokámat mindennél és mindenkinél ezen a világon mert nem akartam azt az érzést kelteni a lányaimba amit én éreztem de azértbiztos sejtik ök is .Tihamér a halálozást mosthalaszd el mert fagyos a föld és drága a virág sok tea és ha el tudod fogyasztani akkor gyömbért keverj mézzel össze és kanalazgassál belöle nekem is és a párocskámnak is segitet.Mozsoknak köszönöm ,hogy ilyen kedvesen fogadott és igyekszem minél többször jönni de nálunk is tombol az influenza és megy a helyetesités mert a vendégnek enni inni kell ,mert hát elsö a vendég.

 

Tea, gyömbér és forró víz. Sajnos a mézet nem szeretem, ezért az kimarad belőle. Ma megittam egy litert ebből. Holnap megint készítek. Jöjjön ide mindenki aki akar, maradjon ameddig akar. Én sem régóta vagyok, de jól elvagyok itt (is). Szeretek írogatni, kuruttyolni.
Jó éjt gazdák!

 

Sziasztok!!
Szia Mazsok.........elveszett gazdink!!
Érdekes.........az unokáimnak még nem kötöttem semmit, kivéve egy labdahálót.

Tihamér hallgass Évára, én minden nap kanalazok a gyömbér-méz-citromlé keverékemből. Eddig nem kaptam el semmilyen kórságot.

Éva szerintem ez az unoka szeretése azon alapszik, hogy egy nagyszülőnek nincs más dolga, csak hogy szeresse az unokáját. Az összes többi....ruházás, nevelés, és minden gond, ami egy gyereknél fölmerül, a szülő dolga. Visszagondolva nem is volt annyi időm, mikor lányaim kicsik voltak, ott volt a háztartás az összes feladatával, felelősséggel Most van időm, hogy őket nézzem játék közben, csak figyeljem őket,vagy játsszak velük. Nem kell azon gyötörnöm magam, hogy jól csinálom?? A kor, és a tapasztalat azért ad valamit az embernek. Az a véleményem, hogy nem jobban szeretjük Őket, csak másképp.

 

jó olvasni amit irogatok......
Topi ne hari hogy kimaradtál a felsorolásból....de megint makacskodott a gép amikor irtam...és nem olvastanm vissza....szóval remélem mást nem hagytam ki.

Örülök amikor ilyeneket irogattok....azért lehet tanulni is belőle.

 

Megyek, főzök magamnak egy adag gyömbéres, citromos teát. Ha már arra ébredtem fel, hogy megint ugatok. Pedig este már nem vettem be köptetőt sem. Én már aludtam éjfélig két és fél órát, de a feleségem még semmit sem. Most is csak forgolódik. Olyan bogyókat kell szednie a rettegett, de reméljük legyőzött betegségére, amik álmatlanságot okozhatnak. Neki nem okozhat, neki OKOZ. Sajnos. Gyakori, hogy én már felébredek éjjel egykor, kettőkor és ő még semmit sem aludt. Aztán csak-csak elalszik ő is.
További szép álmokat mindenkinek!

 

Sziasztok ! Remélem Tihamér jobban vagy de amint olvasom nem sokat tudtatok piheni az éjszaka.Igy voltunk mi is a párommal versenyt köhögtünk egész éjszaka ugy ,hogy tudom milyen nehéz most .Jobbulást kivánok.

 

Sziasztok!

Neem haragszom, olyat én ritkán szoktam. Viszont akkor nagyon.
Megint tenyésztős event lesz. Na de szupitáp???? Az még nekem nagyon kevés van.

Este nem szabad köptetőt bszedni, akkor nem hagy aludni. Azért lassacskán csak kimászol a kórságból.
Jó sok mindent mért rátok a sors, kijut bőven mindenből.

 

Sziasztok!
Gyógyuljatok meg.....tessélk már kilábalni ebből a fránya betegségből.Nagyon sok beteg gyerek van körülöttem is...beszélgetek velük mert ugye azt kell...de hát remélem nem adnak semit.Nem szedek immunerősitőt csak eszegetek gyümölcsöt ami éppen van.Ha egyszer elkapom akkor nem azért fogom mert gyenge vagyok vagy mert nem eszem gyümit..henm mert járvány van.

Event kalnedáriumot megnéztem....meg leszünk szórva most is eventel ahogy láttom.Neonios jön megint...szóval szupitrágyával felkészülni.Tevéset sem csináltam végig és túléltem..ami megérte azt kiszedtem belőle.
Valentin event biztos ari kis kitehetőkkel lesz.

Na szia.... beelőztél..és én miért nem láttam hogy irsz...nem irtam olyan sokáig.Szóval nem értem..beléptem és irtam...5perc max 8....szóval na.Most morcos vagyok cseppet.

 

Jó reggelt! Kialudtam magam úgy, ahogy. Egytől háromig. Előtte is másfél órát. A többit meg majd napközben. Itt is egy kis bóbiskolás, meg ott is egy kis szundi lesz. Tegnap este esett valamennyi hó, most az utak kivételével minden megint fehér. Majd elolvad.
Tenyésztős eventhez tápom van elég. Közel négyezer adag. De nem biztos, hogy belevágok. Annyira nem kellenek azok a neon ólak. Most egy forró ital jobb lenne. Na akkor megyek és készítek magamnak citromos-gyömbéres teát.
Mivel kezdek éhes lenni, asszem a gyógyulás útjára léptem.

 

Sziasztok!

Néztem, pár perc eltéréssel írtunk, ilyen előfordult nár máskor is. Ez legyen a legnagyobb gondunk. Ne morcingálj!!
Alig van sztp-om, lehet, nem kell a neon ól???pedig szeretem őket.

Mondta a kisebbik lányom, hogy esik a hó. Ő Győrbe lakik. Ide csak az ónoseső jutott, de abból bőven. Koripálya lett az egész környék.
Ha napközben is szundizol itt-ott, akkor összejön azért az a pár óra, ami kell. Nagyon helyes, egyél, igazad van, kezdesz gyógyulni. Nálunk meg a bárányhimlő van most soron. Gondolom, a kisebbik unokám is el fogja kapni, és akkor túl vagyunk rajta egy életre.

 

Bárányhimlő. Haj-haj! Kis gyerek voltam, kisiskolás, mikor észrevettem a homlokomon egy picike lyukacskát. Nem értettem, hogyan került oda. Kérdeztem is a mamát (nagyanyámat hívtuk így), miért van ott nekem, másnak meg nincs? Gyorsan megkaptam a válasz.
- Mert elkapartad.
- Én? Mit?- kérdeztem bambán. Nem emlékszem rá.
- Nem is emlékezhetsz. Két éves sem voltál. Bárányhimlős. Egy kis hólyagot elkapartál, a helye megmaradt. Az a lyuk ott a homlokodon.
Örök emlék. Maradandó!
Kora reggel öt órakor újra nekiállt esni a hó. Igazi téli táj van az ablakon kinézve. Most már abbahagyta, de minden fehér a hótól és szürke a ködtől.